Hatvan éves kor felett a férfiak egyre gyorsabban vesztik el Y-kromoszómáikat, ami többek között a szívizmok sérüléséhez, ezáltal a szív működésképtelenségéhez vezet, ami különösen a dohányzóknál figyelhető meg. Az USA-ban átlagban öt évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, ebböl az ötből négyért ez a folyamat a felelős - állapították meg a Virginiai Egyetem Orvosi Karának kutatói.
Mint köztudomású, a nőknek két X-koromoszómájuk van, a férfiaknak egy X és egy Y. Ahogy idősebbek lesznek a férfiak, a sejtjeik egy tördéke kezdi elveszíteni az Y-kromoszómákat. Ez az olyan sejteknél, amelyek gyakran cserélődnek - például a vérsejtek - gyorsabban történik. A szaporítósejtekben ez a folyamat nem megy végbe, így azok a férfiak, akiknél a kromoszómaveszteség megtörténik, ezt nem örökítik tovább. ,,A DNS minden sejtünkben mutálódik, ahogy öregszünk. Ez a folyamat a sejtek bizonyos részében az Y-kromoszómák teljes elvesztésével jár. Annak megértése, hogy a szervezet a kialakult mutációk mozaikja biztosítja a kulcsot a korral kialakuló betegségek és magának az öregedésnek a megértéséhez. Ennek tanulmányozása a személyre szabott orvoslás ígéretét rejti, amit ezekhez a speciális mutációknak megfelelően lehet alakítani” - mondta az egyetem kutatója, Kenneth Walsh.
A tudósok már korábban is megfigyelték, hogy azok a férfiak, akik elveszítik Y-kromoszómáikat fiatalabban halnak meg, vagy olyan, az idősebbekre jellemző betegségekben szenvednek, mint például az Alzheimer-kór. Az új kutatás, azonban először szolgál közvetlen bizonyítékokkal arra, hogy az Y-kormoszómák elvesztése károsan hat a férfiak egészségére. Walsh szerint a hetvenéves férfiak 40 százalékát érinti ez a folyamat, viszont egy már létező gyógyszer, amelyet a veszélyes szövetkárosodások ellen fejleszettek ki, segíthet rajtuk. Egy, a tüdőfibrózis ellen kifejlesztett gyógyszert - amely vese- és szívkárosodások esetében is használható - az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) már régebben engedélyezett, és továbbiak, más fibrózisok estében használhatók fejlesztése is folyik.
A kutató és csoportja a CRISPR-génszerkesztési technológiát használták egerekben, hogy jobban megértsék az Y-koromoszóma-vesztés hatását a vérsejtekben. Úgy találták, hogy az Y-veszteség felgyorsította a korfüggő betegségek kialakulását. Ez nem gyulladások eredménye volt, hanem az egerek az immunrendszerük válaszainak összetett sorozatától szenvedtek, ami az egész szervezetükre kiterjedő fibrózishoz - ami rostos szövetképződés, a kötőszöveti sejtek számának kóros felszaporodása - vezetett. Ez a kötélhúzás az immunrendszerben okozhatja a kutatók szerint a betegségek kifejlődésének felgyorsulását. A tudósok az EK Biobankjából 15 000 férfii DNS és túlélési adatait kérték le, és ezekből is az derült ki, hogy akik Y-kromoszómáik 40 százalékát elvesztették, 31 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg érrendszeri problémák következtében, mint azok, akiknél a kromoszómaszám rendben volt.
A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni. Az embernél és minden emlősnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik: ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ő nemi kromoszómapárjuk egy X és egy Y, míg a nőké két X kromoszóma. Az Y kromoszóma hordozza a férfi ismertetőjegyek kialakulásáért felelős géneket. Ez nem mindig volt így, évmilliókkal ezelőtt az Y és az X azonosak voltak, majd a hím állatokban az Y új irányba kezdett fejlődni. Az evolúció során azonban annyira összezsugorodott, hogy már csak mintegy 70 (fehérjekódoló) gént tartalmaz, míg az X több mint ezret hordoz.
