A megszorításoktól és adóemelésektől terhes idei nyár borús hangulatát mi mással lehetne javítani - gondolhatták az állami turisztikai ügynökségnél -, mint egy hangzatos blöffel. "Az idei fogyasztói árak megegyeznek a 2021-es Szent István Nap áraival". Majd csendben hozzátették, hogy ez kizárólag az ünnepi rendezvények ételeire, italaira vonatkozik. Az általuk megbízhatónak tartott vendéglátósokat pedig majd feltehetően kárpótolják a 10 évre titkosított, 10 milliárd forintot meghaladó költségvetési pénzekből.
A kormányzati kivagyiság jelképéből, e búfelejtőnek szánt ünnepből - az eltapsolt pénzek nagyságrendjét illetően - szerencsére csak egy van egy esztendőben. De a "szürke mindennapokban" már csak nosztalgikus emlékként idéződnek fel a tavalyi árak. Az elszabadult inflációnak azonban eddig vajmi kevés hatása volt a családok költésére. A KSH adatai viszont már trendfordulót sejtetnek. A kiskereskedelem a korábbi, volumenben mérve tartós, nem egyszer jelentős forgalomnövekedés után már harmadik hónapja az egyértelmű lefékeződés jeleit mutatja. Júniusban hosszú idő óta először fordult elő, hogy kevesebb élelmiszert vásároltak a boltokban az emberek, mint egy esztendővel korábban, pedig az még az adóemelések és a rezsicsökkentés kiigazítása előtti utolsó békehónap volt.
Megkezdődött a fogyasztás érdemi visszafogásának időszaka, amit most már az iparcikkboltok is érzékelnek. Az élelmiszereknél a kisebb kiszerelések megszaporodásának örülhetnek a vásárlók, ám ez sokszor csalóka, hiszen az egységáruk magasabb, mint a nagyobbaké. A pénztárca mérete azonban erősebben korlátoz, mint a megfontolt takarékosság. A lakosság ezúttal gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, de korántsem mondhatjuk, hogy mindig észszerűen. Ami a legkevésbé az ő hibájuk, hiszen a fa- és széntüzelésre buzdító kormányzati szavak aligha a környezetvédelmi tudatosság növekedését szolgálják. A kályhákért, kandallókért már most hosszú sorok állnak, így a kereskedők dörzsölhetik a tenyerüket.
A nyár elejére véget ért a személyi jövedelemadó visszatérítésre jogosult családok extraköltekezésének évadja. Az átlagosan közel 600 ezer forintból - akadtak olyanok is, akik másfélmilliónak örvendhettek - leginkább a felturbózott mindennapi fogyasztásokra, de számos esetben az átmeneti jólét ábrándjától vezéreltetve költöttek: szórakoztak, utaztak. Csak harmaduk gondolt megtakarítása növelésével a gondterheltebb időkre. De jól tették, akik - megragadva a kínálkozó lehetőségeket - adósságaikat ebből a pénzből törlesztették.
Aztán júniusban a családok többségének fogyasztása képletesen rálépett a fékre. A gépkocsik azonban még így is jobban kophattak, hiszen volumenben 30 százalékkal nőtt az eladott üzemanyagok mennyisége. Ez - termelési okokból is - alkalmi készlethiányokhoz vezetett.
Az elkövetkező hónapokban az infláció fogságában vergődő gazdaságban a hiány más termékeknél sem lesz ritkaság. Ezért az "olcsó sör" után eljöhetnek a minden ponton átrendeződő fogyasztási szokások is.