A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell lapunknak azt mondta, pontos adataik még nincsenek, de valamivel 55 ezer fölött lehet a férőhelyek száma – miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2021/2022-es tanévben mintegy 294 ezer hallgató járt egyetemre.
A felsőoktatási ponthatárok július 21-ei kihirdetése után az intézmények a kollégiumi jelentkezéseket is meghirdetik, a HÖOK adatai szerint a túljelentkezés szinte minden évben 130-140 százalékos, és ez idén sem lesz másképp, különösen az egyre drágább albérletárak miatt. Az Otthon Centrum felmérése szerint a fővárosban egy egyszobás garzonlakás átlagára havi 125 ezer forint, vidéken 75 ezer forint. Egy kétszobás lakásért a külső pesti kerületekben a legjobb esetben 143 ezer forintot kell fizetni, egy háromszobásért – amit általában több egyetemista bérel egyszerre – Budán átlagosan 287 ezer, a külső kerületekben 206 ezer forintot is elkérhetnek. Egy ugyanekkora lakásért egy megyei jogú városban 168 ezer forint az átlag. S mindehhez hozzájön még a rezsiköltségek emelkedése is.
Bár a kollégiumi szobák jelentősen olcsóbbak, mint az albérletek (például az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumban 9 ezer és 17,5 ezer forint közötti összegeket kell fizetni havonta), a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Hegedűs Imre szerint a következő időszakban a kollégiumok villany- és gázszámlái is jelentősen emelkedni fognak, ez pedig az árakra is hatással lesz. A Népszava kérdéseire küldött válaszában azt írta, általában minden új tanév során kis mértékben emelkednek a kollégiumi díjak, ez alól a következő tanév sem lesz kivétel, amihez a rezsiköltségek mellett az infláció és az ukrajnai háború miatt hozott kormányzati döntések is hozzájárulnak.
Ugyanakkor az árak alakulásában és a férőhelyek elérhetőségében szerepet játszik a kollégiumok minősége is. Hegedűs Imre szerint a túljelentkezés elsősorban a budapesti és a vidéki nagy egyetemek jó felszereltségű kollégiumaira jellemző, miközben számos olyan felsőoktatási intézmény van – főleg vidéken –, ahol a hallgatói létszám kiszolgálását meghaladja a kollégiumi kapacitás.
A HÖOK legutóbbi felmérése szerint a kollégiumok mintegy 35 százalékában egyáltalán nem küzdenek túljelentkezéssel, mert olyanok a körülmények, hogy a hallgatók nem szeretnének ott lakni.
A kormány 2016-ban indított kollégiumfejlesztési stratégiát, ezzel kapcsolatban Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a napokban azt válaszolta Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő kérdésére, hogy csak tavaly nyolcezer férőhelyet újítottak fel. A FEKOSZ elnöke szerint a felújítások sok esetben szerkezeti átalakítással is járnak, például saját vizes blokkot alakítanak ki a szobákban. Ugyanakkor vannak olyan kislétszámú egyetemek is, amelyek nem rendelkeznek saját kollégiummal, ők bérleményben oldják meg a hallgatók elhelyezését. Hegedűs Imre szerint ez gazdaságosabb megoldás is.
Abban a FEKOSZ elnöke és a HÖOK sajtófőnöke is egyetértett, hogy további férőhelyeket kellene létrehozni. Hegedűs Imre szerint Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen legalább 10 százalékos kapacitásbővítésre lenne szükség, a hallgatói szervezet sajtófőnöke, Budai Marcell viszont még ennél is nagyobb arányú fejlesztést tartana szükségesnek a fővárosban, szerinte Budapesten legalább 10 ezer új férőhely kellene. Ehhez nagy segítséget nyújtana a Budapest Diákváros projekt megvalósulása, amely első körben is már 8 ezer új férőhelyet biztosítana. A projektről azonban mélyen hallgat a kormány, a HÖOK-kal tavaly óta nem egyeztettek erről, ahogy a FEKOSZ-hoz sem érkezett megkeresés az elmúlt időszakban.
Átalakuló átsorolások
Megszűnik a központi - minden egyetemen érvényes - tanulmányiátlag-elvárás az átsorolásoknál. Innentől kezdve, az egyetemek fentartóinak - az állami intézményeknél pedig az érintett minisztériumnak - kell meghatároznia, milyen tanulmányi teljesítményhez kötik az ösztöndíjas helyek megtartását – írta az eduline szakportál a friss Magyar Közlönyre hivatkozva. Így a felvételi és a diplomakiadás mellett újabb területen dönthetnek az egyetemek, illetve a fenntartóik: augusztus 31-ig van lehetőségük meghatározni, hogy egyes tudományterületeken milyen tanulmányi átlagokhoz kötik az ösztöndíjas helyek megtartását.
