Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának első engedélyezési és kivitelezési terve 2012-ben készült el, az Iparművészeti újranyitásának akkori időpontja 2017 volt. Ehhez képest 2017 szeptemberében zárt be a múzeum, hogy Budapest egyik legszebb, Lechner Ödön által tervezett épületét 2019 márciusáig – 25 milliárd forintból – felújítsák. Feltételes közbeszerzési eljárások voltak, de a pénz – és a jelek szerint politikai szándék – a rekonstrukcióra hiányzott. Így az elmúlt években az Európa egyik legjelentősebb iparművészeti gyűjteményét őrző és gondozó intézmény mintegy hatszázezer műtárgyának katalogizálása és raktárba szállítása történt meg. Néhány bútordarab a dégi Festetics-kastélyba és a sümegi Püspöki Palotába került a Nemzeti Kastélyprogram keretében, és továbbra is folyik a műtárgyak restaurálása. Múlt év nyarán aztán a Mészáros-érdekeltségű FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és a Swietelsky Magyarország Kft. konzorciuma nyerte meg a közbeszerzést az épület rekonstrukciójára, vállalván, hogy 40,2 milliárd forintból öt-hét év alatt elvégzik a felújítási munkálatokat. Ám kormányzati kötelezettségvállalás hiányában nem volt fedezet a rekonstrukció megkezdésére.
Az idén 150 éves Iparművészeti Múzeum most ideiglenesen – két hónapra – újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt az Esterházy hercegi kincstár műtárgyainak a bemutatásával. Ez a tárlat azonban nem egyezik a múzeum 2006–2007-ben megrendezett sikerkiállításával. Az Esterházy-kincsek – Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából című kiállítás az Iparművészeti Múzeum és az Esterházy Magánalapítvány együttműködésével jött létre, a főúri műkincsgyűjtemény legjavát mutatta be. A mostani, Opus 735 címet viselő tárlat – a múzeum 735. kiállítása – viszont azokat a kincseket mutatja be, amelyek a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedtek. A műkincseket ugyanis a múzeumnak letétbe adó, Esterházy V. Pál ideiglenesen a budai várban található palotájának pincéjébe rejtette el Budapest ostromának megkezdése előtt, ám az épület bombatalálatot kapott. Ezeket a műtárgyakat ugyanakkor 2016 óta az Esterházy Magánalapítvány perli a magyar államtól.
Orbán Viktor 2013 nyarán, egy Fertődre kihelyezett kormányülésen felvetette, hogy az Esterházy-kincsek egy részét a fertődi Esterházy-kastélyban kell bemutatni, bár azok ott sosem voltak, ráadásul a fertődi kastély az MTA művészettörténeti tudományos bizottsága szerint nem (volt) alkalmas műtárgyvédelmi és biztonsági szempontból a kincsek bemutatására. A miniszerelnök kívánságát 2013 telén kormányhatározatba foglalták, majd múzeumi besorolású új közgyűjteményként életre hívták az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot.
Az Esterházy-kincsek egy részét 2016 végén kezdték el Fertődre szállítani, ahol azokat ott azóta sem mutatták be.
(Néhány műtárgy jelenleg a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg, illetve most az Opus 735 kiállításon, amelyre egy aranyozott ezüst díszkancsó és tál érkezett vissza Fertődről.) Ekkor, 2016 végén az Esterházy Magánalapítvány restitúciós kérelmet terjesztett elő, továbbá tulajdonvédelmi (polgári) pert indított – többek között – a magyar állammal szemben, amelyekkel azt szerette volna elérni, hogy a Fertődre szállított kincseket vigyék vissza az Iparművészetibe. Bár a peres eljárásokat a magánalapítvány elveszítette, a Kúria most tavasszal kötelezte a Miniszterelnökséget az új restitúciós eljárás lefolytatására. És arra is van esély, hogy az Ítélőtábla is visszautalja a polgári peres ügyet az elsőfokon eljáró Törvényszékre.
Bár az Opus 735 című kiállításon bemutatott hatvan műtárgyat – XVI. és XVII. századi fegyvereket, dísztárgyakat – jelen állapotukban még sosem láthatta a közönség, a tárlat nem a peres eljárást illusztrálja, inkább egy gyűjtemény fél évezredes sorsáról, a restaurátorok elképesztő ügyességéről, valamint a háború értelmetlenségéről szól – utóbbira Hoppál Péter is többször utalt pacifista hangolású beszédében. (Az államtitkár egyébként a restaurálásra váró tárgyak bemutatását a rekonstrukcióra váró, málló vakolatú épületben kettős allegóriának nevezte.) – A perek nem adnak a kiállításnak semmilyen aktualitást, hiszen azok folyamatban vannak, nincsenek lezárva – nyilatkozta a Népszavának az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, Cselovszki Zoltán. – Számomra az egyik mintaadó múzeum a Weltmuseum Wien, ami a kiállításaival mindig próbál a társadalom aktuális témáival, problémáival foglalkozni. A háború most ilyen téma, amihez óvatosan közelítünk. Nagyon könnyen félreérthető téma, de mi nem valaki mellett akarunk állást foglalni. Inkább valami ellen: azt mutatjuk be ezzel a kiállítással, hogy milyen pusztítást tud hozni a háború, és milyen nehéz a békében helyrehozni mindazt, amit tönkre tettek. – Arra kérdésre, hogy ha most ideiglenesen meg lehetett nyitni a múzeumot, akkor az elmúlt öt év alatt ez miért nem történt meg, a főigazgató úgy válaszolt: – Lett volna rá lehetőség, de nem volt rá szándék. Most viszont egy nagyon súlyos, negatív témának kerestünk kiállítási hátteret. Az Iparművészeti munkatársai szerettek volna megszólalni valamilyen apropóval, és adódott, hogy akkor az intézmény 150 éves évfordulóját is meg tudjuk így, egyszerű körülmények között ünnepelni. De csak nyári viszonyok között lehet itt kiállításokat tartani, valószínűleg nem fogunk több kiállítást itt csinálni. Reméljük, a jövő nyáron már többet fogunk tudni az épület rekonstrukciójáról.
Ami viszont most tudható: a múzeum rekonstrukciója belátható időn nem kezdődik el, ahogy több, sok milliárd forintért előkészített állami beruházás sem.
– Mindig az utolsó döntés érvényes: ez a kormánydöntés pedig arról szól, hogy minden állami beruházás, ami még nem kezdődött el, azt most leállítják. (Ilyen az új Nemzeti Galéria is a Városligetben – a szerk.) Teljesen elő van készítve a projekt, de mi tudomásul vesszük, hogy ebben a helyzetben egy ilyen nagyon drága, hosszan tartó, sok restaurálást igénylő projektet nem kezdünk el. Teljes biztonságban van a 600 ezer műtárgyunk XXI. századi raktári körülmények között, az épület statikailag makulátlan állapotban van, és gondoskodunk róla – mondta Cselovszki Zoltán.
Arra felvetésre, hogy évente milliárdos nagyságú összeget költenek a múzeum műtárgyainak raktározására, miközben az épületet ennyi idő alatt fel lehetett volna újítani, a főigazgató úgy reagált: – Azért néhány mondatot hadd mondjak arról, mit tartalmaz ez az összeg. Majdnem 30 ezer négyzetméteren, korszerű muzeológiai körülmények között van mintegy 600 ezer műtárgy. Plusz az összes restaurátorműhelyünk is a raktárbázison működik, szintén XXI. századi feltételek között. Ott van a teljes irodai terület, gyakorlatilag a múzeum minden része ott működik: a látogatható könyvtár, az irattár, ami kutatható. Ez egy speciális szerződés, viszonyrendszer, ami közbeszerzés által jött létre, és ebben az összegben egyelőre a rezsiemelkedés nincs is benne, így egyre inkább megéri.
Végezetül Cselovszki Zoltán arról beszélt, hogyan áll az múzeum összevonása a Nemzeti Múzeummal és a Természettudományi Múzeummal, amelyet L. Simon László miniszteri biztosként egy évig készített elő.
– A miniszterelnök ezt a problémát levette az asztalról,
nem vonják össze a múzeumokat.
Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy kincstár műtárgyain. Kurátor: Pandur Ildikó és Pásztor Emese. Iparművészeti Múzeum, szeptember 25-ig. A belépés kizárólag előre megváltott jeggyel és kísérettel lehetséges.
Pontosítás
Évente nem milliárdos, hanem félmilliárd forintos költséget jelent az Iparművészeti Múzeum műtárgyainak raktározása – pontosította cikkünket a Museum Complex Kft. ügyvezetője. Polgár Tibor hozzátette: a műtárgyakat nem 30, hanem 10 ezer négyzetméteren raktározzák.
