„Sokkal rosszabb állapotban van a tó, mint tavaly ilyenkor“, állapítja meg a gárdonyi tóparton ücsörögve Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány (ANCA) kuratóriumi tagja és aktivistája. A korábbi előrejelzések arról szóltak, hogy a tó vízszintje csütörtökre éri el az 1949-ben mért legalacsonyabb, 63 centiméteres szintet, de tegnap alig egy centiméterrel ennél még magasabban volt a víz. A tartós hőség miatt ugyanakkor bizonyos, hogy még a héten minden eddiginél kisebbre zsugorodik a Velencei-tó.
Horányi Tibor szerint az ijesztően alacsony vízszint ellenére a vízminőség jó, vagyis egyelőre határérték alatt vannak benne a fürdőzőkre veszélyes kórokozók. De az élővilág haldoklik a tó vízgyűjtőjére telepedett gazdaságoknak, a halastavaknak és az évek óta tartó aszálynak köszönhetően. Az agrármérnök szerint nem csoda a nagyon alacsony vízállás, hiszen
idén legalább 200 milliméterrel kevesebb csapadék hullott tavalyhoz képest, és lényegében két hónapja nem esett értékelhető mennyiségű eső a Velencei-tó vízgyűjtő területén.
Pedig elsősorban éppen onnan, a tótól északra található Bakony és Vértes térségéből kellene megoldani a tó vízhez jutását, mondja Horányi Tibor. – A gond csak az, hogy ebből a lecsordogáló csapadékvízből több mezőgazdasági üzem, halastó és még két víztározó is „vételez“, és mivel a Velencei-tó a „lejtő alján“ helyezkedik el, addigra alig marad víz, ami belefolyhatna.
A túl sok eszkimó és kevés fóka problémája nem újkeletű, ám az utóbbi évek csapadékszegény időjárása világossá tette, hogy ez a vízmennyiség ennyi mindenre egyszerűen nem elég. Horányi Tibor szerint ezért azonnal felül kellene vizsgálni a vízkivételi helyeket és a vízjogi engedélyeket, a horgász- és „jóléti“ tavak, továbbá a mezőgazdasági területek vízkivételét is azonnal át kellene nézni, illetve alternatív vízvételi lehetőségeket kidolgozni. (Korábban lehetőségként szóba került a tisztított szennyvíz is).
A cél, hogy minél több csapadék maradjon a tavat tápláló Császárvíz patakban. Amit egyébként szintén rendbe kellene tenni, és építeni egy, a pátkai és zámolyi tározókat kikerülő „by pass“ medret. (Ennek az előkészületei elvileg megkezdődtek.) A két tározót teljesen fel kellene újítani, és erősen korlátozni a halgazdasági tevékenységet a két mesterséges tóban. Az idén leengedett tározókban a közelmúltig halgazdasági tevékenység zajlott: az egyikben üzemi haltenyésztés, míg a másikat horgásztónak alakították ki, ezek pedig okai lehettek a magas szervesanyag tartalomnak, ami miatt évekig nem engedhettek innen vizet a Velencei-tóba. (A másik ok lehet, hogy a környező mezőgazdasági területeken keletkező trágyát a csapadék belemossa a tározók vizébe.)
Az Áder János korábbi államfő hobbi-alapítványa részére készített tanulmány javaslatai egyébként nagy részben egybecsengenek az ANCA szakmai javaslataival. Horányi Tibor szerint azonban a pár hónapja megfuttatott tervvel egyrészt az a baj, hogy nem tartalmazza a vízkivételi helyek felülvizsgálatát, ellenben ivóvízzel és a Duna vízéből is töltené a tavat.
– Ennél is nagyobb probléma, hogy nincs sem hatástanulmány, sem környezetvédelmi vizsgálat, sem költségvetés mögé téve
– fogalmazott. Például nem tudni, mennyibe kerülnek a beruházások elemei, a fenntartás, vagy mennyit terveznek például karsztvízre költeni, aminek jelenleg 58 forint a köbmétere, és a szolgáltató nyilván nem adja ingyen.
A karszt- vagyis ivóvizes pótlás híveinek érvei szerint, mivel a környéken csökkent a bányászati tevékenység, a karsztvíz szintje emelkedett, így a tó töltésére csak a „felesleges“ vizet használnák el. A karsztvízszállító vezeték egy része korábbról megvan, csak egy rövid szakasszal kellene kiegészíteni, ezért a támogatók szerint ez a leggyorsabb módja a vízpótlásnak, minden egyéb beruházás évekig tartana. Horányi Tibor és az Alba Natura számára azonban önmagában is elfogadhatatlan, hogy ivóvízzel töltsék a tavat. De még a vízügyi hatóság véleménye szerint is
ez olyan csekély mennyiség lenne, hogy legfeljebb a párolgást csökkenthetné valamelyest, a tó vízszintjén egy millimétert nem emelne a beleengedett ivóvíz.
A szakértő szerint a Duna vizének átcsatornázása is átgondolatlan. Van ugyan összeköttetés a folyó és a Velencei-tó között, a torkolata azonban a tó keleti medencéjében van, ami azért probléma, mert az uralkodó áramlás nyugat-keleti irányú, vagyis a más minőségű és összetételű dunai víz nem tudna elkeveredni a tó vizével, „beragadna“ a meder egyik oldalára. Ahhoz, hogy a „jó irányból“ érkezzen a Duna-víz, át kéne azt vezetni a tó nyugati végébe, nagyjából oda, ahol most a Császárvíz torkolata van.
Felvetődött az Áder-féle alapítványnak készített tervben, hogy tisztított szennyvízből is tölthetnék a tavat. Horányi szerint ez nem ördögtől való, de itt is hatástanulmány és szakmai stáb felállítása szükséges a végső döntés meghozatala előtt. Elvileg meg lehet oldani a tó számára megfelelő elvezetést, tisztítást és folyamatos monitorozást is, ám Horányiék erre sem láttak semmiféle konkrét, tanulmányokkal alátámasztott tervet. Ahogy azt is hiányolják, hogy
ha már ilyen alacsony a vízszint, ki lehetne kotorni, takarítani a medret, például a tóba hajigált szemetet vagy a kipusztult hínárt össze lehetne szedni. Ezzel azonban szintén senki nem foglalkozik.
Van terv, de nem látni
Megkerestünk a Velencei-tó vízpótlása ügyében több minisztériumot, így a Miniszterelnökséget, a Belügyminisztériumot, az agrár-, illetve az ipari tárcát is, továbbá Tessely Zoltánt, a térség fideszes képviselőjét, választ azonban egyedül a belügyi tárca küldött. Ebben annyit írtak, hogy „a Velencei-tó vízpótlása érdekében szükséges fejlesztések megvalósításáról szóló előterjesztést a Belügyminisztérium benyújtotta a kormány részére. Az előterjesztésről a kormány még nem hozott döntést, így arról tájékoztatni nem áll módunkban“. Vagyis vannak elképzelések a vízpótlásra, de annak tartalmáról nem tudni, így azt sem látni, hogy az utóbbi időben felmerült elképzelések közül a belügyi tárca melyiket tartaná megfelelőnek. Lapunk a többi között arra kérdezett rá, hogy milyen összeg áll rendelkezésre a Velencei-tó vízpótlására, milyen elemeket tartalmaz a terv, szó van-e benne a pátkai és zámolyi tározók felújításáról, illetve tartalmazza-e a dunai vízpótlást, a karsztvíz beengedését vagy a tisztított szennyvíz felhasználását.
