Újra és újra elhangzik, hogy az oroszországi szankcióknak túl kevés hatása van, és hogy a Nyugat többet árt magának, mint Vlagyimir Putyinnak. Ezt közölte tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor is, a magyar kormányfő úgy vélte, az Európai Unió „a saját lábába lőtt” a büntetőintézkedésekkel. Az amerikai Yale egyetem elemzése ellentmond ennek az értékelésnek: a szankciók pusztító hatással vannak az orosz gazdaságra.
Orbán Viktor: Mindig többet vettek el tőlünk, mint amennyit kaptunk, de a tartozásokat be fogjuk vasalni – Tusnádfürdői beszéd percről percreA Correctiv oknyomozó portál szerint az orosz agresszió megkezdése óta
mintegy 6800 szankciót vetettek ki vállalatok, magánszemélyek, intézmények és egyéb célpontok ellen.
A körülbelül 1500 intézkedésből a legtöbbet az Egyesült Államok fogadta el. Washingtont némi meglepetésre Svájc (1070), majd Nagy-Britannia (995) és az Európai Unió (870) követi. A Vnyesekonombank állami hitelintézet számításai szerint azonban május végére „csak” hat százalékkal zsugorodott az orosz bruttó hazai termék (GDP), a rubel pedig erősebb, mint korábban. A szankciók hatékonyságával kapcsolatban tehát egyre nagyobbak a kétségek.
A neves amerikai Yale egyetem elemzése azonban rámutat, hogy
a szankciók „katasztrofálisan megnyomorítják” az orosz gazdaságot, és az országnak nincs esélye a gazdasági fejlődésre, amíg a szövetséges országok „fenntartják a szankciós nyomást".
Az, hogy a tévhitek továbbra is fennállnak, nem teljesen meglepő a rendelkezésre álló gazdasági adatok hiánya miatt - írja két szerző, Jeffrey Sonnenfeld és Steven Tien a Foreign Policy Magazine-ban. Az orosz gazdaságot kedvező színben feltüntető gazdasági elemzések közül sokakban közös az a döntő módszertani hiba, hogy az orosz kormány kiadványaira hivatkoznak.
Az elemzéshez ezért a Yale kutatóinak szakértői csoportja alternatív forrásokat használt fel. Ezek közé tartoznak a fogyasztói adatok, Oroszország nemzetközi kereskedelmi partnereinek közleményei, és egyéb források.
Az elemzés szerint
a gázszolgáltatás csökkentésével éppen Moszkva „lő a saját lábába”.
Az elemzés szerint 2021-ben gázkivitelének 83 százaléka irányult az EU-ba, de az Unió gázimportjának csak 46 százaléka származott Oroszországból. A Gazprom adatai szerint az orosz gáztermelés mostanra már több mint 35 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Kína nem tudja betölteni a hiányt, mivel az orosz vezetékek többsége Európába vezet, és az orosz kapacitásnak csak tíz százaléka cseppfolyósított földgáz, állapítja meg az elemzés. Tavaly Kína az európai mennyiség kevesebb mint tíz százalékát importálta, és a feltörekvő csővezeték a jövőben csak körülbelül ugyanennyit tudna hozzátenni. Ezenkívül a Kínába vezető csővezeték építése óriási költségeket okozna.
Az olajat könnyebb szállítani, de ennek az exportja sem segíti ki jelentősebben Oroszországot. A helyzet tükrözi Putyin csökkent gazdasági és geopolitikai hatalmát, írja Tien és Sonnenfeld. India és Kína ki is használta Oroszország szorult helyzetét: 35 dolláros árengedménnyel vásárolhatják az uráli olajat. Korábban Moszkva soha nem adott 5 dollárnál nagyobb kedvezményt, még a 2014-es krími válság idején sem.
Ráadásul az olajszállító tartályhajóknak 35 napot kell utazniuk Kelet-Ázsiába, ötször többet, mint Európába, és az olajmezők fejlesztése nagymértékben függ a nyugati technológiától. Mindez megdrágítja az orosz olajkitermelést, vagyis még kevesebb a nyereség.
Még az orosz energiaügyi minisztérium is lefelé módosította a hosszú távú olajtermelésre vonatkozó előrejelzését - írja Sonnenfeld és Tien. Kétségtelen, hogy Oroszország - ahogy azt számos energiaügyi szakértő megjósolta - elveszíti energetikai nagyhatalmi státuszát, és ezáltal stratégiai gazdasági pozícióját, másrészt megbízható nyersanyagszállító partnernek sem tartják. Ezért Oroszország még a magas energiaárak miatt sem ér el költségvetési többletet, hanem még a pénzügyminiszter szerint is idén kétszázalékos hiányra számíthat.
„A katonai kiadások drámai növelése mellett Putyin nyilvánvalóan fenntarthatatlan, drámai költségvetési és monetáris beavatkozásokhoz folyamodik”
– állapítják meg. Ezzel összefüggésben idézik a Moscow Times egyik cikkét, amely szerint az orosz elnökre fordított kiadások két hónap alatt 40 százalékkal nőttek. Gyakran hivatkoznak Moszkva hatalmas devizatartalékaira, amelyekkel Putyin hosszú ideig ki tudná vészelni a szankciókat. De a nagyjából 600 milliárd dollárból 300 milliárdot befagyasztottak, írják a tudósok.
