Mennyire megosztott a német társadalom? Erre kereste a választ az Allensbach Intézet felmérése. Maguk a németek úgy érzik, a társadalom polarizált, ez pedig veszélyt jelent a demokráciára. A megkérdezettek mindössze 17 százaléka véli úgy, hogy sok kérdésben széles körű konszenzus van. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapítja, az Egyesült Államok példája mutatja, mekkora veszélyt jelent ez a megosztottság, hiszen ez egy idő után visszafordíthatatlanná válik és valóban a demokratikus alapértékeket fenyegeti. De már évekkel Trump megválasztása előtt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter egy németországi előadásában arra figyelmeztetett, aggódik az Egyesült Államokban tapasztalható szélsőséges polarizáció miatt.
Németország még messze van ettől, ám sokaknak az a benyomása, hogy a társadalom nemcsak hogy megosztott számos kérdésben, de a vélemények kibékíthetetlenül állnak szemben egymással. E tekintetben különbség figyelhető meg a kelet- és nyugatnémetek véleménye között. Az ország nyugati részén 49 százalék látja így, Kelet-Németországban ezzel szemben 57 százalék. A keletnémet lakosság kevésbé érzékeli azt is, hogy toleráns társadalomban élne: a nyugatnémetek 26 százaléka, a keletnémetek mindössze kilenc százaléka.
A polarizáció felgyorsult a menekültválsággal és azzal, hogy ezt a jobboldali populisták, elsődlegesen az Alternatíva Németországért (AfD) párt politikai programjává tette meg és a társadalmat a bevándorlók ellen hergelte. Az a gondolat ugyanis, hogy a politikai pozíciók megosztják az embereket, csak 2015 után terjedt el Németországban. Ez előtt csak egy kisebbség tulajdonított különösebb jelentőséget a különféle politikai attitűdöknek, 2016-ban ezzel szemben már 60 százalék. Azóta ez a vélemény 52 és 60 százalék között ingadozik.
Az ukrajnai háborúra adott német válasz a többség szerint a vitás kérdések közé tartozik, de mindössze 29 százalék tartja összeegyeztethetetlennek a különböző álláspontokat. A bevándorláspolitikát kétharmaduk tartja vitás témának; 43 százalék szerint az álláspontok annyira összeegyeztethetetlenek, hogy a viták értelmetlenek.
A felmérés kitér a koronavírus-járvány kezelésére, s arra, szükség volt-e a korlátozásokra. A megkérdezettek 78 százaléka ezt megosztó kérdésnek tartja, 60 százalék ugyanakkor értelmetlennek látja az intézkedésekről szóló vitákat, mivel a vélemények kibékíthetetlenül szemben állnak egymással, gondolják. Csak a járvány első évében volt jelentősebb konszenzus a járvány kezelését, a korlátozó intézkedéseket illetően, amikor még az emberek túlnyomó része félt attól, hogy elkapja a Covidot. Ez a konszenzus a pandémia második évére már összeomlott, állapítja meg a FAZ. A koronavírussal kapcsolatos politikát azonban a nagy többség csak akkor érzékelte megosztó kérdésnek, amikor vita bontakozott ki a kötelező oltásokról. A menekültválsággal ellentétben azonban ebben az időszakban egyik protesztpárt sem erősödött meg, vagyis azok a tömörülések, amelyek az emberek elégedetlenségét erősítik fel, amint ezt az AfD tette a menekültválság idején. Jellemző mindenesetre, hogy az Alternatíva Németországért támogatói különösen kritikusak minden a koronavírussal kapcsolatos intézkedéssel szemben. Mindazonáltal a pártra ma kevesebben voksolnának, mint a világjárvány előtt, ami azt is jelzi, hogy a németek túlnyomó többsége elutasítja a koronavírus elleni oltások lejáratásáért kreált összeesküvés-elméleteket.
A viták ellenére az országot politikai stabilitás jellemzi. A jelenlegi kormánykoalíció pártjait (a szociáldemokraták, a Zöldek, a liberális FDP), valamint az ellenzéki keresztény uniópártokat (CDU/CSU) a lakosság nyolcvan százaléka támogatja. Mivel mindegyik egyértelműen demokratikus beállítottságú politikai erő, ezért ez biztosítja a folyamatosságot a német belpolitikában akkor is, ha kormányváltásra kerülne sor. Ne feledjük, az országban sokáig nagykoalíció működött, de nagyon is elképzelhető lenne ha a keresztény uniópártok a környezetvédőkkel lépnének koalícióra, tehát a demokratikus spektrum pártjai között erős az átjárás. Ez sem jellemző az Egyesült Államokra, ahol a két meghatározó párt, a demokraták és a republikánusok közötti ellentét egyenesen kibékíthetetlen.
Ez azt jelenti, hogy bár a németek nem érzik így, a társadalmi konszenzus számos kérdésben széles körűnek nevezhető és sokkal erőteljesebben van jelen, mint sok más országban. Bár minden második ember úgy gondolja, Németországban a különböző álláspontok gyakran kibékíthetetlenül állnak szemben egymással, számos kérdésben azonban széles körű konszenzus alakult ki, egyebek mellett az ország jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, az EU- és a NATO-tagság támogatását illetően, vagy annak kapcsán, hogy a demokráciának és a piacgazdaságnak nincs meggyőző alternatívája. Emellett a németek túlnyomó többsége támogatja a legtöbb szociálpolitikai intézkedést, az energiafordulatot, s konszenzus van a társadalom a nemek közötti egyenlőség kérdéskörét illetően is.
Valójában több kérdésben ért egyet a társadalom, mint amennyiben ádáz vita tapasztalható. A felmérésből az is kiviláglik, bár kisebbségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy Németországban számos kérdésben széles körű konszenzus van, ugyanakkor a többség meg van győződve arról, hogy a legtöbb ember hozzá hasonlóan gondolkodik. Csak az AfD támogatói és a baloldal korlátozott támogatói tekintik magukat kívülállónak az álláspontjukkal. Ennek eredményeként különösen az AfD támogatói viszonylag szoros tömböt alkotnak, míg a négy centrista párt támogatottsága viszonylag erős ingadozásoknak van kitéve. Ez politikai szempontból sok bizonytalan szavazót eredményez.
