A biztonsági gázkészletek felhalmozásáért felelős Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) napokon belül megállapodást köt az állami MVM-mel mintegy 220 millió köbméter gáz megvásárlására – tudtuk meg. Ezen túlmenően, a jelenleg nyilvántartott, 946 millió köbméteres készlethez korábban már vásároltak további 80 millió köbmétert, ismereteink szerint az MVM-től, valamint a (kormányközelinek tartott) MET-től. A biztonsági készletek mértéke augusztusra 1,1, novemberre pedig a tavalyi miniszteri rendelet által kijelölt, 1,2 milliárd köbméterre nőhet.
Bár az 1,2 milliárd köbméteres készlet a hazai biztonsági tartalékok megszokott szintjének nevezhető, a helyzet mégis több szempontból sajátos. Múlt csütörtökön ugyanis a kormány a „normál” biztonsági készleteken felül, 740 millió köbméter „különleges földgázkészlet” felhalmozását is elrendelte. Bár ennek beszerzését és tároltatását szintén a – sajátos, fél-államinak tekinthető - MSZKSZ-re bízták, a magyar állam a szervezet által e célból felvett hitel visszafizetésére 735 milliárd forint erejéig készfizető kezességet vállalt. Így köbméterenként közel ezer forintos ár jön ki.
A kormány ebbéli gázárjóslata brutális, különösen annak fényében, hogy a rezsicsökkentett lakossági gáztarifában ugyanezt a tételt változatlanul 50 forinton tartják nyilván. (Igaz, a kabinet az átlagfogyasztás felett pont hétfőtől emeli sokszorosára e lakossági díjtételt.) Ugyanakkor a keret mértékéből levonható, rendkívüli kormányzati borúlátás nem teljesen légből kapott. Tegnap a Ceegex nevű hazai gáztőzsdén éppenséggel egyetlen nap alatti, 14 százalékos ugrással számításunk szerint köbméterenként 786 forintra drágult a gáz. Ez szinte rekord, bár januárban és márciusban egy-egy tűszerű áremelkedés erejéig állt magasabban a - 2021 áprilisa előtt hosszú évekig 30-50 forint körül mozgó - kurzus. Bár a rendelet beszerzési határidőt nem jelöl ki, az minden szempontból sürgető.
A különleges készletfelhalmozás szükségességét a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus és humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításával indokolta. Értesüléseink szerint ezen belül a különleges eljárás valós oka, hogy a 740 millió köbméter gáz beszerzéséhez szükséges hitelre az MSZKSZ állami garancia nélkül már nem talált volna magának bankot. Az ok tehát a jelenlegi gázpiaci áremelkedés miatt megnőtt üzleti kockázat. (Ebből az a következtetés is levonható, hogy a hitelintézetek az ország jelenlegi biztonsági gáztárolásának költségeit piaci alapon fedezik, biztosítékként megelégedve magával a termékkel.) A „különleges földgázkészlet” kezelése mindettől függetlenül igencsak hasonlít az eddigi biztonsági földgázkészletekéhez: annak esetleges felszabadításáról, szükség esetén, a technológiai és ipari miniszter dönt. A rendelet külön hangsúlyozza, hogy ha a következő téli idényben nem kényszerülnek ilyen lépésre, jövő tavasszal a különleges készleteket eladhatják.
Bár az ország 2007 óta tart biztonsági gázkészleteket, azokból kifejezett, országos gázhiány miatt máig nem szabadítottak fel egy köbmétert sem. Kisebb, helyi piaci rendellenességek ellensúlyozása mellett a jelentősebb, több százmillió köbméteres készleteladások mögött eddig rendre a kormány üzleti szempontjai sejlettek fel. Így történt ez tavaly is, amikor rendeletük alapján az MVM „beszerzési áron”, vagyis nagyon olcsón kapott a biztonsági készletekből mintegy 550 millió köbmétert. Bár az MVM-nek az akkori és a beszerzési ár különbözetét be kellett fizetnie egy úgynevezett „szabályozói számlára”, voltaképp afelett is az állami energiacsoport rendelkezik. Az MSZKSZ mindenesetre most az 1,2 milliárdos szinthez szükséges „normál”, illetve „különleges” biztonsági készleteket is – horribilis - piaci áron szerzi be, szintén hitelből.
Meglehet, pont a „különleges” biztonsági gáz beszerzésére indult múlt hét csütörtökön Moszkvába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, ahonnan aztán – a kormánypropaganda beállításával szemben – dolgavégezetlenül távozott. Miután a két fél tavaly októberi hatállyal új, 10+5 éves, évi 4,5 milliárd köbméternyi orosz gáz beszerzéséről szóló megállapodást kötött, februárban Orbán Viktor további egymilliárd köbméter vásárlásának szándékával látogatott el Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz elnök akkor azt ígérte, áprilisig megvizsgálják a kérdést, ami a jelek szerint azóta is tart. Igaz, Oroszország közben lerohanta Ukrajnát, aminek nyomán Brüsszel és Moszkva kapcsolatai finoman szólva lehűltek. Az oroszok azóta több uniós tagállam, illetve nagykereskedő felé, egyoldalúan le is állították a gázszállításokat. Igaz, Magyarország unión belüli, oroszhű különutassága egyre világosabb és élesebb. Emögött úgymond az a kormányzati szándék húzódik meg, hogy mi akkor is kapjunk orosz gázt, ha mások nem. Kétségtelen: míg Moszkva különböző mondvacsinált okokra hivatkozva épp most is csökkenti az ukránbarát németeket ellátó Északi Áramlaton keresztüli gázellátást, addig a Magyarország és Szerbia felé irányuló Török Áramlaton zavartalanul küldik a fűtőanyagot. Igaz, ugyane hálózathoz csatlakozik az a Bulgária is, amelynek gázellátását április végén a Kreml szintén beszüntette. A bolgárok ugyanakkor egyelőre betartják, hogy csupán átengedik területükön a Szerbiának és Magyarországnak szánt orosz gázt. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy Magyarország mégis csak oroszellenes szövetségek – így a NATO és az EU – tagja, a viszonylag szívélyes magyar-orosz viszony – amit Orbán Viktor a szövetségeseivel vállalt rendkívüli feszültségek árán tart fenn - a jelek szerint arra nem terjed ki, hogy kérésre még több gázt is kapunk Putyintól. Legalábbis Szergej Lavrov orosz külügyminiszter magyar kollégájának immár a voltaképp 700 millió köbméterre „csökkentett” igény kapcsán is csak „vizsgálatokat” ígért. Szakértők szerint ugyanakkor a piacon "gáz van", hisz a mégoly magas tőzsdei ár is tényleges, megkötött ügyletekből adódik. Nem tartják elképzelhetetlennek, hogy Szijjártó Péter látványos, ilyképp látványosan kudarcos moszkvai látogatása után akár a magyar diplomácia, akár az MVM, más gázkitermelő államokhoz - így akár Norvégiához, Katarhoz, az Egyesült Államokhoz, Algériához vagy Azerbajdzsánhoz - forduljanak. De európai gázkereskedőkkel - akár a MET-tel- is szerződhetnének. Ez a gáz hajókon, cseppfolyósítva, a horvátországi, krk-i lefejtőn is beérkezhetne.
Lassan töltődnek a kereskedelmi tárolók
Bár kissé lassan, de a hazai, kereskedelmi gáztárolók is telnek. Így októberre meglehet az EU által előírt, 80 százalékos töltöttség. Kérdés, a magyar kormány egy lehetséges, téli, orosz gázzár-fenyegetés árnyékában miért nem törekszik az – amúgy hatalmas, összesen 6,4 milliárd köbméteres – hazai tárolórendszer teljes feltöltésére. Meglehet, azért, mert egy orosz gázstop esetén az uniós kisegítési rendszer alapján nekünk kellene gázt biztosítanunk más államoknak. Ehhez pedig nem fűlik Orbán Viktor foga. Megfogalmazása szerint ugyanis télen Brüsszel elvenné a gázt azoktól, akinek van és odaadná azoknak, akiknek nincs. Mindazonáltal a jelek szerint a magyar kormány mégsem torpedózta meg alapjaiban az – EU-egység egyik fő pillérének nevezett – energetikai kisegítési rendszert. Miközben ugyanis két hete a kormány még bejelentette az energia-kivitel tilalmát, Steiner Attila illetékes államtitkár keddi közlése szerint ez egyelőre a fára és a szénre terjed ki. (Pontosabban a politikus Facebook-üzenetének felsorolásából hiányzik a legalább ennyire energiaterméknek számító áram, földgáz, kőolaj, benzin és gázolaj.) Bár a magyar kormány a héten – egyedüliként – az Európai Bizottság gázfogyasztás-csökkentési javaslata ellen szavazott, szakértők szerint ez nem gördít akadályt az újabb takarékossági intézkedés Magyarországra is kiterjedő bevezetése elé.
