A lengyelek 92 százaléka támogatja Lengyelország európai uniós tagságát május 30. és június 9. között 1050 fős mintán elvégzett reprentatív közvélemény-kutatás alapján. Ez a legmagasabb mérési adat 1994 óta. Ez azért is figyelemreméltó, mert az elmúlt hat évben, mióta a jobboldali populista Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett Jog-és Igazságosság (PiS) van hatalmon, a kormány állandó konfliktusban állt az uniós intézményekkel, a kabinet a magyarhoz hasonlóan rendre Brüsszel-ellenes retorikát alkalmazott. A háború azonban megváltoztatta a lengyel belpolitikát, Varsó visszafogta az EU-bírálatát, bár a külpolitika abból a szempontból nem változott meg teljesen, hogy a kormány illetékesei továbbra is előszeretettel ostorozzák például a német politikai vezetést. Ettől függetlenül az uniós tagságot támogatók aránya kilenc százalékponttal nőtt.
Az Európai Uniót 98 százalékban támogatják az ellenzéki Polgári Koalíció és a Lengyelország 2050 szavazói, vagyis e választók körében egy jelentéktelen réteg nem uniópárti.
A PiS-szavazói esetében 6 százalék ellenzi Lengyelország uniós jelenlétét, a szélsőjobboldali Konfederacja szavazóinál pedig 24 százalék ez az arány. (Ez azért sem meglepő, mert egy erőteljesen EU-ellenes, egyébiránt xenofób, antiszemita pártról van szó.)
A lengyelek több mint fele dicséri az Uniót a koronavírus-járvány elleni küzdelem, az ukrajnai háborúval kapcsolatos intézkedések és a tagállamok jogállamiságának megőrzése érdékében tett lépéseiért. Az EU rosszabb minősítéseket kap viszont az klímavédelmi- és a migrációs politikája miatt.
Az uniós intézmények a lengyel közvélemény támogatását élvezik a bíróságok függetlenségének védelmére vonatkozó döntésekben. A társadalom 70 százaléka támogatja, hogy Varsó lépjen vissza az igazságszolgáltatás egyes változtatásaitól, hogy elkezdjék kifizetni Lengyelországnak az államot megillető összegeket a Next Generation EU-nak nevezett, vissza nem térítendő támogatásból és rendkívül kedvező hitelből álló uniós helyreállítási alapból. Mindössze 12 százalék ellenzi azt, hogy az ország kormánya megállapodjon az Európai Bizottsággal.
A jelentés szerzői rámutatnak, hogy az igazságügyi reformmal kapcsolatos változásokat, s az ez ügyben az EU-nak teendő gesztusokat nem csak azok támogatják, akik szerint Brüsszel nem korlátozza Lengyelország szuverenitását (80 százalék az ezen álláspontot képviselők aránya), hanem azok majdnem kétharmada is, akik úgy vélik, hogy általában véve az EU túlságosan beavatkozik Lengyelország függetlenségébe (63 százalék).
A relatív többsége (38 százalék) mélyebb integrációt szeretne az összes uniós ország között. A lengyelek nem elhanyagolható hányada (29 százalék) azonban az integráció jelenlegi állapotának megőrzése mellett foglalt állást, és még kisebb részük (16 százalék) az integráció korlátozását és a nemzetállamok szerepének növelését támogatja. Csak nagyon kevesen szeretnék, ha Lengyelország kilépne az EU-ból (3 százalék), vagy ha „többsebességes” Európa jönne létre (4 százalék) – szerepel a Gazeta Wyborcza által idézett felmérésben.
A baloldal, a jobbközép Polgári Koalíció és a Szymon Hołownia vezette Lengyelország 2050 szavazóinak többsége az integráció elmélyítése mellett van. A Jog és Igazságosság és a Konfederacja támogatói az átlagosnál nagyobb valószínűséggel támogatják az integráció korlátozását.
Az európai integráció fejlődését leginkább a fiatalok (24 év alattiak), a legnagyobb városok lakói, a magasabb társadalmi-gazdasági státuszúak és a felsőfokú végzettségűek támogatják.
Érdekes jelenség, hogy minél gyakoribb a szentmiséken való részvétel, annál nagyobb azok aránya, akik az integráció korlátozását várják - a hetente többször templomba járók körében ez az arány eléri a 31%-ot, és további 5%-uk szeretné, ha Lengyelország kilépne az EU-ból. A legfeljebb alkalmanként szentmisére járók fele az integráció elmélyítését részesíti előnyben.
