- Végre megint lehet reménykedni! – kommentálta boldogan Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese a Somogy Megyei Kormányhivatal végzését, mely a beruházó saját kérésére visszavonta a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez áprilisban kiadott környezetvédelmi engedélyt. Melynek birtokában a beruházók magán luxusüdülővé alakíthatták volna a hajdani balatonaligai – balatonvilágosi – pártüdülőt, a Club Aligát.
Az AFE megtámadta a határozatot a Pécsi Törvényszéken, arra kérve a grémiumot, utasítsa el a környezetvédelmi engedélyt, emellett a civilek komoly segítséget kaptak a parlamentben, ahol az elmúlt hetekben Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke, Gurmai Zita MSZP-s és Keresztes László Lóránt LMP-s képviselők is az Aligaliget projektről kérdezték Lázár János építési és beruházási minisztert. A tárcavezető válaszában többek között kijelentette, az állami kiemelt beruházások rendjét is felül fogják vizsgálni, míg helyettese, Csepreghy Nándor arról beszélt, a természeti kincsek megóvása és teljes körű használhatósága, hozzáférhetősége garantálható kell, hogy legyen, s az ősszel benyújtott törvénnyel előírják majd, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg a jövőben, amelyek garantálják, hogy a magyar emberek hozzáérhessenek a tavakhoz és más természeti kincsekhez. Csepreghy hozzátette, az aligai beruházás még nem kezdődött el, s azt fogják kérni a befektetőtől, és kötelezővé is fogják tenni a jövőben, hogy a helyi közösségek véleményét kikérve, a helyi közösségek érdekeivel szemben semmilyen beruházást ne valósítson meg.
Az Aligaliget ellenzőinek már ez is reményt adott, hiszen korábban évekig hiába tiltakoztak, s készítettek megannyi, a projekt veszélyeit bemutató tanulmányt, szakmai anyagot, bemutatva, a beruházás milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat, s tett panaszt az AFE, illetve a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település egyik része – tavaly év elején az Alkotmánybíróságnál, mindenütt falakba ütköztek.
Az Ab például azzal utasította el beadványukat, hogy a kiemelt minősítésről szóló kormányrendelet nem elvonja, hanem csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait a Club Aliga esetében. A hajdani, zárt pártüdülő helyiek előtt a rendszerváltással megnyitott területén, a Balaton talán legértékesebb ingatlanán komoly fejlesztéseket tervez a tulajdonosa Pro-Mot Kft., melyben 2018-ban lett többségi, 75 százalékos tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. Az Appeninn 2020 tavaszán Jellinek Dániel érdekeltségébe került, az idén tavasszal aztán meglepő módon ismét gazdát cserélt a Pro Mot: március közepén a NER új csillagai közé tartozó Balázs Attila – cégei többek között a Puskás Aréna, az MTK-stadion vagy a Ludovika campus építésénél dolgoztak alvállalkozóként, s különböző beruházásaihoz cirka 15 milliárd forint állami támogatást kapott – vezette Bayer Property vásárolta meg.
Komoly állami dotációval számolhatott az Aligaliget-fejlsztés is: több ütemben 10 milliárd forintot kapott a Pro-Mot és az Appeninn kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra azok után, hogy a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a beruházást. Mint a Pro-Mot korábbi beszámolójából kiderült, az Aligaliget keretében 46 hektáron – melyből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig – új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, ehhez legyalulják a helyileg védett löszfal egy részét, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták.
A helyiek, akik csak felületesen ismerhették meg a terveket attól tartanak, hogy a fejlesztéssel az addigi közutak is magánkézbe kerülnek, korlátozzák a használatukat, s így nem tudnak lejutni a 32 éve visszakapott partjukra. A kiemelt beruházássá nyilvánítás ugyanis azt is lehetővé teszi a cég számára, hogy semmisnek nyilváníttassa az önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, mely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat. Nem véletlen, hogy a projekt ellenzői folyamatosan azt kérik, hogy a kormány vonja vissza a kiemelt minősítést.
- Lázár János és Csepreghy Nándor parlamenti válaszai alapján most már ebben is bízunk
– mondta Bukovszki András –, és reménykedünk, megismerhetjük és véleményezhetjük a majdani terveket, valamint a település visszakapja a közfunkciókat és a közutakat.
A kormányhivatal oldalán megjelent végzés szerint az engedély visszavonását a cégek azzal indokolták, hogy a fejlesztéseket az környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgált és értékelt eredeti tervekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények átpozícionálásával kívánják megvalósítani.
Mészáros Lőrinc megszerzett egy 300 milliós balatoni ingatlant Balaton-törvény: hiába döntött az Alkotmánybíróság, Tiborcz István lazán építkezhet továbbDöntött az Alkotmánybíróság, alaptörvény-ellenesek az Orbán-kormány módosításai a Balaton-part közvetlen beépítéséről