Brutális leépítés várható a közmunkaprogramban, tömegek szorulhatnak ki az átmeneti megoldásnak indult, sokak számára azonban mégis hosszútávú megélhetést jelentő programból - írja a hvg360.
A kormány az eddigi 70-80 ezernél összességében jóval alacsonyabb létszámmal, csak az ország ötödében folytatja a közmunkaprogramot szeptembertől. „Ahol eddig kilenc közmunkás volt, most csak egy lesz” - érzékeltette Alpár György drávaszerdahelyi polgármester a negatív kilátásokat.
A lap emlékeztet, hogy ugyanakkor mivel a veszélyhelyzet idejére engedélyezték, hogy azok is közfoglalkoztatottak maradjanak, akik az eredetileg megszabott tíz éves határidőnél régebb óta dolgoznak ilyen formában, a program megvágása annak beismerését is jelenti, hogy közben tisztában vannak vele, sokak számára ez nem átmeneti lehetőség, hanem az egyetlen legális jövedelemforrásuk. A programban rengetegen bentragadtak és nem sok esélyük van a kitörésre, a Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt öt évben a közmunkások nagyjából 11-18 százalékának sikerült átlépnie a piaci szférába.
Számos kistelepülésen beszűkültek a lehetőségek, a közmunkán kívül más lehetőségek nem nagyon vannak. Ennek lehetősége pedig szeptembertől azáltal is szűkül, hogy csak azok vehetnek majd benne részt, akiknek nincs szakmai végzettségük, és/vagy hátrányos helyzetű településen élnek.
A programban rekedtek közül sokan mentálhigiénés problémákkal is küzdenek, idősek, betegesek, s sokan bár tudnának dolgozni, nem képesek felvenni a versenyszféra munkaadói által elvárt tempót. Szegedi Dezső szociálpolitikus, az 1 Magyarország Kezdeményezés civil szervezet alapító tagja szerint vannak, akik az önéletrajzukat sem tudnák elkészíteni, mivel nem rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyre a munkaerőpiac igényt tart. Rengeteg közfoglalkoztatott roma származású, a szociálpolitikus szerint bizonyos munkákból őket ki is rekesztik, így még nehezebb a közmunkaprogramon kívül elhelyezkedniük.
Alpár György mindazonáltal arra is felhívta a figyelmet, hogy
a közmunkaprogram sok helyen a polgármesterek kiskirálykodásához vezetett, egy kis faluban pedig sokszor nincs is annyi feladat, amennyi minden közmunkásnak munkát adna. Szerinte csak az 55 év felettieket kellene ilyen módon foglalkoztatni.
A településeknek ugyanakkor nem érdeke a létszám csökkentése, mivel az önkormányzatok munkaeszközöket tudnak vásárolni a közmunkások foglalkoztatásához kapcsolódóan elszámolható 15 százalékos költségből. Megoldásnak azt tartaná, ha az elköltött forrásokból az önkormányzatok a járulékokat fedezve közvetítenék az embereket helyi vállalkozókhoz, termelőkhöz. Vécsi István, Ricse MSZP-s polgármestere, a Közmunkás Szakszervezet elnöke pedig úgy vélekedett, hogy célzott támogatásokkal kellene kialakítani az egyes térségek saját gazdasági arculatát, de elmondásaik szerint javaslataik nem sokat értek a kormánynál.
Gyakorta az átképzési programok is rosszul működnek, pedig az előrelépés egyik fő kulcsa az oktatás lenne. Az átképzéseket az állam helyett sokszor vállalkozó szellemű civilek végzik, noha az ilyesmi az állam feladata.
