Bár az állami vagyonkezelés évek óta viszi a pénz, a tevékenység mérlege tavaly soha nem látott, 486 milliárd forintos hiányt mutatott – derül ki az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nemrég nyilvánosságra hozott mérlegbeszámolójából. Az irat tanúsága szerint a pénzügyi eredmény több száz milliárdos mínuszát az ingyenes vagyonjuttatások okozták.
Az elmúlt három évben, vagyis 2019-2021 között az MNV vagyonkezelési tevékenysége összességében 1060 milliárd forintos veszteséget, illetve vagyonvesztést ért el. A cég ugyanis mind a három évben vaskos veszteségbe fordult. Ezt megelőzően, 2019 előtt az állami vagyongazdálkodás eredménye általában és összességében még nyereséget mutatott. Vagyis akkor még a vagyonkezelői döntéseknek köszönhetően általában nőtt az állam vagyona. Legalábbis papíron: az állami vagyon értékelése kapcsán ugyanis merülhetnek fel kérdések. Igaz, 2019 előtt is előfordult egy-egy veszteséges év. Ám ezek nagyságrendje még csak a tízmilliárdot érte el, amit bőven ellensúlyozott a más években bekövetkező vagyongyarapodás.
A fordulatot 2019 hozta. Ekkor kezdett ugyanis az állam abba a sajátos eladássorozatba, melynek során ezermilliárd forintnyi állami vagyont pakoltak különböző fideszes káderekkel kitömött vagyonkezelő-alapítványokba. Ráadásul a Fidesz-KDNP-kormány épp a magyar állam legértékesebb, bármikor eladható, mozgatható vagyonelemeit adta át eme, függetlenséggel kevéssé vádolható vagyonkezelőknek. Így számos értékes ingatlan mellett ingyenes vagyonjuttatás keretében magánkézbe került a Mol mintegy 24 százaléka és a Richter hasonló mértékű részvénycsomagja is. A kedvezményezettek között egyetemi vagy olyan "vagyonkezelő" alapítványokat találhatunk, mint például a Matthias Corvinus Collegium. A - bízvást állítható - fideszes káderképzőt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vezeti. De számos egyetemi vagyonkezelő kuratóriumát és vezetőségét is fidesz-hű káderekkel töltötték fel.
A tavalyi, 486 milliárdos gazdálkodási veszteség ellenére az állami vagyon értéke – legalábbis papíron - nőtt. Az állami javak jelentős részét ugyanis a közúthálózat teszi ki. Ennek fejlesztésére évente több száz milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből. Így a közútfejlesztésekből eredő gyarapodás elfedi a vagyonosztogatások kedvezőtlen hatását. Az MNV jelentése szerint a rájuk bízott vagyon értéke 2021 végén 11 407 milliárd forintot tett ki. Ez az előző évhez képest - a veszteséges vagyonkezelés ellenére - 745 milliárd forintos növekedés. A bővülés ugyanakkor szinte kizárólag a Magyar Közút kezelésében lévő új gyorsforgalmi- és közútfejlesztéseknek tudható be. Vagyis
azért nőtt az állami vagyon, mert míg egyik oldalon ingyenesen osztogatnak állami vagyonelemeket, a másik oldalon költségvetésből közutakat fejlesztenek.
A vagyonbecslés pontossága szintén megkérdőjelezhető. Az MNV könyvvizsgálója az elmúlt évekhez hasonlóan a tavalyi mérleg eme szakaszát sem látta el kézjegyével. Az Ernst & Young ugyanis újfent jelentéséhez korlátozó záradékot fűzött. A cég ugyanis nem láthatott rá a nem közvetlenül az MNV-hez tartozó, hanem más vagyonkezelők, például minisztériumok vagy épp a Nemzeti Közút Zrt. kezelésében lévő elemekre. Mivel a 11 ezer milliárdos vagyonból bő 9 ezer milliárdot más állami szervek kezelnek, a könyvvizsgáló gyakorlatilag nem tudta leellenőrizni, hogy az állami vagyon papíron kimutatott értéke megfelel-e a valóságnak. Az ügy lassan tíz éve megoldatlan. Egy 2013-as kormányrendelet értelmében az általuk kezelt vagyontárgyak, cégek értékének helyességéért a külső vagyonkezelők felelnek. Azok tehát nem tartoznak a MNV felelősségi körébe. Ily formán a könyvvizsgálat sem terjedhet ki eme, az állami vagyon bő 80 százalékát kitevő elemekre. A könnyvizsgáló jelentéséből az is kiderül, hogy az állami vagyon értékének kimutatásakor nem csak jogi, de elszámolási problémák is felmerülhetnek. Az Ernst & Young szerint
ugyanis a külső vagyonkezelők „által kimutatott vagyonelemek értéke számos esetben nem egyezik meg az analitikát jelentő kincstári vagyonkataszter adataival”.
A könyvvizsgáló jelentésében emellett figyelemfelhívással is élt. Eszerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve a Központi Nyomozó Főügyészség több, akár az állami vagyon kezelését is érintő bűncselekmény gyanújával vizsgálódik. Igaz, a hatósági vizsgálatok kimenetele és azok számviteli elszámolásokra gyakorolt hatása még nem meghatározható. Az Ernst & Young így e pont kapcsán nem "korlátozta" véleményét, csak figyelemfelhívással élt. Az MNV beszámolójából természetesen nem derül ki, hogy a bűncselekmények gyanúja mely ügyletek kapcsán merült fel. A vagyonkezelő erről annyit árul el, hogy az „MNV-t érintő jelentősebb ügyekben érkezett adatszolgáltatási megkeresés a nyomozó hatóságok részéről bizonyos gazdasági események vonatkozásban”. A beszámoló szerint az ügyek többsége nyomozati szakban jár, többségük ismeretlen tettes ellen folyik, az eljárások kimenetele előre nem jelezhető – olvasható a jelentésben.
Átadták a fideszes káderképző, a Mathias Corvinus Collegium balatoni vitorláskikötőjét, vásároltak „közösségépítésre és oktatásra alkalmas hajókat” is Százhúszszoros veszteséggel zárta 2021-et az Fidesz-közeli MCC, de úgy szórja a közpénzmilliárdokat, mintha nem lenne holnap