Vedd vissza a jövőd! – ezzel a szlogennel rendezik meg a hagyományos Budapest Pride felvonulást, amelyen a visszajelzések alapján várhatóan ebben az évben is tízezres tömeg vesz majd részt. A gyülekező a Carl Lutz rakparton, a Dráva utca sarkánál lesz, a program szerint szombaton délután három órakor innen indulnak a résztvevők. A felvonulás a Szabadság téren ér véget.
A szervezők minősítése szerint sokkoló volt az elmúlt két év. Elfogadást népszerűsítő mesekönyv elleni fellépés, az azonos nemű párok örökbefogadásának ellehetetlenítése, a jogi név- és nemváltás betiltása és legújabban az LMBTQ emberekkel kapcsolatos felvilágosítás megtiltása – sorolták. A felvonulásra mindazokat várják, akik „szabad, elfogadó és demokratikus országban” szeretnének élni.
A Budapest Pride az Országgyűlésben is téma volt a minap, igaz, a legkevésbé sem pozitív összefüggésben. Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, a párt alelnöke parlamenti interpellációjában Orbán Viktor miniszterelnöknek címezve azt kérdezte a kormánytól, hogy miért tűri a „propagandafelvonulásokat a tiltás helyett”. A szélsőjobboldali, homofób párt politikusa ugyanakkor „komoly sikerként” értékelte, hogy pártjával lefoglalták a szimbolikus helyszínnek számító Andrássy utat a „deviánsok elől”.
Ha már egyszer a Mi Hazánk lefoglalta az Andrássy utat szombaton, szerettük volna megtudni Novák Elődtől, hogy pontosan mikor és hol, milyen rendezvényt készülnek tartani.
„Jelen állás szerint nem tartunk saját rendezvényt, az Andrássy utat visszaadjuk a normális embereknek, családoknak”
– válaszolta lapunknak a párt alelnöke.
A Mi Hazánk tehát csak lefoglalta a helyet, de nem szervez oda semmilyen eseményt. Rendben van ez így? Jogszerű, hogy valaki azért foglal le egy adott helyszínt, hogy más ne tarthasson ott demonstrációt, de ő maga nem rendez semmit? – kérdeztük Hegyi Szabolcstól, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászától.
A közterületen tartandó tüntetést csak bejelenteni kell a rendőrségnek, a rendőrség pedig tudomásul veszi azt, vagy megtiltja – kezdte Hegyi Szabolcs. A gyülekezési törvény felsorolja a tiltóokokat, ha azok egyike sem áll fenn, akkor a rendőrség tudomásul veszi a bejelentést. Arra nincs joga a rendőrségnek, hogy „megvalósulási” feltételt támasszon, vagy ellenőrizze a gyűlés megtartását.
Tehát formálisan nem sért jogot az, aki nem tartja meg a tudomásul vett bejelentése szerinti gyűlését
– összegezte a TASZ jogásza.
Ugyanakkor – folytatta Hegyi Szabolcs – a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozik, és a határa ott húzódik, ahol mások hasonló szabadsága kezdődik. A gyülekezési jog sem használható arra, hogy ellehetetlenítsék mások véleménynyilvánítását. A Mi Hazánknak a bejelentéssel bevallottan ez volt a szándéka, bár – tette hozzá – a felvonulás ellehetetlenítését természetesen nem sikerült elérnie. Így azt is lehet mondani, hogy a Mi Hazánk nem a gyülekezési jogát gyakorolja, mert a cél nem a véleménynyilvánítás – hangsúlyozta Hegyi Szabolcs.
Nem jogi értelemben ugyan, de a TASZ munkatársa szerint elvárható lenne: ha a bejelentő látja előre, hogy a tudomásul vett gyűlésre nem fog sor kerülni, akkor arról ugyanúgy értesítse a rendőrséget. A rendőrségnek ugyanis, a fentiekből következően a tudomásul vett gyűlések biztosítására fel kell készülnie. Jelen esetben az Andrássy utat a bejelentés szerinti gyűlés paramétereihez igazodóan (helyszín, időtartam, létszám) biztosítania kellene, adott esetben például az utat le kellene zárnia.
Hegyi Szabolcs nem tudja, hogy nyilatkoztatták-e Novák Elődéket arról, ténylegesen tartanak-e gyűlést, de láthatóan a rendőrség elkönyvelte a dolgot azzal, hogy az esemény úgysem lesz megtartva, tehát biztosítania sem kell. Ezzel azonban – állapította meg a TASZ jogásza – a rendőrség csak bátorítást ad arra,
hogy a gyülekezési jogot kalandorok használják a véleménynyilvánítás helyett más gyűlések megtartásának megnehezítésére, valós tüntetési szándék nélkül.
