A korábbi események miatt önmagán túlmutató mérkőzést játszott a Ferencváros a Slovan Bratislavával a BL selejtezőjének második körében: a harminc évvel ezelőtti rémtörténet még most is kísértett – 1992-ben szlovák álarcos kommandósok gumibottal módszeresen és brutálisan végigverték a zöld szurkolói populációt, és ártatlan szurkolók tömegeinek okoztak súlyos sérüléseket.
Kedden (harminc évvel később) megtorlásként egy férfi kővel dobta meg a szlovákok buszát (később elfogták, azt mondta, nagyon bánja tettét...), majd este a pesti belvárosban a fekete pólós kemény mag rendezett félelemkeltő vonulást. Körülbelül olyan volt, mint amikor néhány éve az enyingi kollégák produkáltak hasonló szándékkal egy vonulásos erődemonstrációt a siófoki Petőfi Sétányon… Annak se volt sok értelme, ennek sem, de legalább a teljesen ledöbbent turisták is tapasztalhatták, hogy milyen jól tudják a magyar drukkerek angolul szidni ellenfelüket.
Az igazi hardcore drukkerek a meccs előtti órákat is a revans szellemében töltötték, a stadion előtt a szlovák busz begördülésekor előkerült a könnygáz, és némi tömegoszlatás is volt.
A meccs nem volt ennyire mozgalmas, az FTC-nek az elején fogalma sem volt, mit kellene kezdenie a feltűnően aktív és bátor Slovannal, a félidő egállal zárult, de a pályán egy kisebb lökdösődést leszámítva (amelynek előzményeként egy szlovák sarokrúgást végző játékost műanyag poharakkal dobáltak meg a drukkerek) viszonylag nyugodtan telt az első 45 perc.
Ezután a hazai drukkerek füstfelhőbe borították a pályát, majd Tokmac passzolt középre, Boli továbbengedte a labdát, amit Zachariassen helyezett a hálóba (1-0). Épphogy felszállt a füst, jött a szlovák válasz: Kashia bólintott öt méterről Dibusz kapujába (1-1). És a fekete leves: Barszegjan még gyorsan Dibusz kapujának jobb pipájába tekert (1-2), így nem hogy revans, de még egy vérszegény ikszre sem volt jó az FTC.
Visszavágó jövő szerdán.
FTC-Slovan Bratislava 1-2 – Percről percre a BL-selejtezőről