Dél-Amerikában már beszélhetünk baloldali hullámról, amelyet megelőzött egy kiterjedt tüntetéshullám 2019-2020-ban, majd a kolumbiai elnökválasztás előtt Bolíviában, Argentínában, Chilében és Peruban is baloldali kormányok kerültek hatalomra – mondta az Új Egyenlőség eheti podcastjában Lenti Attila politológus, aki csaknem másfél évtizeden át élt a dél-amerikai országban. Mint kifejtette, míg a többi országban kevésbé meglepő a baloldal győzelme, addig Kolumbiát évtizedek óta jól beágyazott oligarchák által irányított jobboldali pártok vezették, és a baloldalnak nem volt még lehetősége vezetni az országot. E trendet a politológus szerint várhatóan hamarosan Brazília is erősíteni fogja: a baloldal jelöltje, Luiz Inácio Lula da Silva magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat az októberi elnökválasztás előtt.
Több tényező is szerepet játszott abban, hogy Kolumbia történetében először baloldali jelölt, Gustavo Petro nyerte az elnökválasztást a múlt hónapban: egyrészt a korábbi, Santos-kormány által elindított békefolyamat (a gerillaszervezetekkel kötött megállapodások) jelentős változásokat hozott a politikai kultúrában, másrészt az elmúlt négy évben a gazdasági válság hatására a jobboldal hitelessége és támogatottsága jelentősen csökkent. A problémákat sokáig el lehetett fedni azzal, hogy fegyveres konfliktus van a gerillákkal, harcok zajlanak, ám az utóbbi időben már középpontba kerülhettek olyan kérdések, mint a korrupció, a környezetvédelem, az erdők megőrzése, a klímaváltozás, vagy épp az oktatás és az egészségügy helyzete – tette hozzá.
Lenti Attila szerint fontos volt Gustavo Petro integráló képessége is: sikerült olyan politikusokat és szakértőket maga mellé állítania, akik nem feltétlenül baloldali érzelműek, de olyan tudással és tapasztalattal rendelkeznek (például a kampánystratégia kialakításában), amelyek jelentős szerepet játszottak a történelmi győzelemben.
A frissen megválasztott elnök számára a klímaváltozás és környezetvédelem kérdése, valamint ezzel összefüggésben az energiapolitika minden kétséget kizáróan kiemelt területek lesznek. A korábbi kizsákmányoló gazdasági szisztémával szakítva olyan irányvonalat fog képviselni, amelyben hangsúlyos szerephez jut a fenntarthatóság és a biológiai sokféleség megőrzése – mondja a politológus. Emellett az adórendszer reformja, valamint a multinacionális cégek és az osztalékok megadóztatása is a várható kulcsintézkedések közé tartoznak. Mindezek mellett az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az egészségügy radikális reformja is a fontos célok között vannak.
Mivel Petro kormányában liberális és konzervatív szereplők is helyet kapnak, felmerül a kérdés, mennyire szükséges az új elnöknek engedményeket adni a zöld-baloldali elképzeléseiből. Lenti Attila szerint az országban jelentősen meggyengült a jobboldal, valamint a nem baloldali miniszterek (például a konzervatív külügyminiszter vagy a jobbközép oktatási miniszter) is szükségét látják a rendszerszintű reformoknak, így a politikai elképzelések jelentős részét várhatóan meg tudja valósítani az új kolumbiai kormány.
