NÉMETORSZAG Tavaly októberben lépett hatályba a Bundestag képviselőire vonatkozó átláthatósági szabályokat szigorító törvény. Ez többek között a jövedelmek és a vállalatokban lévő tulajdoni részesedések közzétételére vonatkozó előírásokat módosítja, tiltja a fizetett lobbitevékenységet és szigorítja a parlamenti képviselők megvesztegetéséért, a kenőpénzek elfogadásáért járó büntetési tételeket.
A törvény megtiltja a képviselőknek, hogy pénzt vagy másfajta anyagi juttatásokat fogadjanak el a szövetségi kormánynál vagy a parlamentnél harmadik fél nevében végzett lobbizásért, tanácsadói munkáért vagy a parlamenti munkájukkal kapcsolatos előadásokért. A tisztségükkel való visszaélés személyes haszonszerzés céljából közigazgatási bírsággal büntetendő, és minden pénzbeli nyereséget vissza kell fizetniük.
A törvény más szigorításokat is tartalmaz. A parlamenti képviselőknek közzé kell tenniük a másodlagos tevékenységből származó jövedelmüket, ha az meghaladja a havi 1000 vagy az évi 3000 eurót. Nyilvánosságra kell hozniuk a vállalatokban való tulajdonosi érdekeltségüket is, ha az meghaladja az 5 százalékot. A korábbi szabályok szerint a küszöbérték 25 százalékos tulajdonosi részesedés volt.
FRANCIAORSZÁG Legutóbb kilenc éve, a szocialista Francois Hollande elnöksége idején módosították a képviselők vagyoni helyzetéről szóló előírásokat. Az akkori szocialista kormány a Jérome Cahuzac egykori költségvetési minisztert érintő adócsalási ügy miatt döntött az intézkedéscsomag beterjesztése mellett. A vagyonnyilatkozatot nem csak a kormánytagoknak és képviselőknek, hanem az összes magas rangú tisztviselőnek kötelező benyújtania, beleértve a miniszterek közvetlen beosztottjait és az állami tulajdonú vállalatok vezetőit is, bár utóbbiak nyilatkozatát nem kell közzétenni. A nyilatkozatokat egy ellenőrző szerv vizsgálja meg, s a jogsértőket szigorú büntetések fenyegetik.
Azokat a kormánytagokat, akik hamis vagyonnyilatkozatot tesznek, akár ötéves börtönnel is sújthatják.
A nyilatkozattételi kötelezettség több mint tízezer felelős beosztásban lévő személyt érint, közülük mintegy ezernek kell közzé tennie vagyoni helyzetét.
CSEHORSZÁG Érdekes helyzet alakult ki, mert a politikusoknak minden évben június végéig kell benyújtaniuk vagyonnyilatkozataikat, a nyilvánosság azonban nem férhet hozzájuk, ami mögött egy alkotmánybírósági döntés áll. Az alaptörvény felett őrködő testület tavalyelőtt úgy határozott, hogy a képviselőknek 2020 végéig módosítaniuk kell az összeférhetetlenségi törvényt, így lehetővé válna az internetre feltöltött vagyonnyilatkozatok lekérése. Az új jogszabály azonban még nem született meg, s az igazságügyi tárca tavaly ősszel úgy döntött, hogy a Személyes Adatok Védelméért Felelős Hivatal ajánlására véget vet a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságának. A tárca ezen lépéséig még tettek kivételt azokban az esetekben, amikor hivatalos ügyben kikérték a vonatkozó adatokat, most azonban senki sem férhet hozzájuk. A jelenlegi, Petr Fiala vezette kormány ígéretet tett az új törvény meghozatalára, így csak idő kérdése a szabályok szigorítása, de a nyári időszakban aligha kerítenek sort azok elfogadására. A törvényre a képviselőházi jóváhagyás után a szenátusnak is áldását kell adnia, s csak ezután írhatja alá Milos Zeman köztársasági elnök. A jogszabály kidolgozása azonban már zajlik, a kiszivárgott hírek szerint például a politikusok nem adhatnának át médiavállalatokat hozzájuk közeli személynek vagy egy vagyonkezelői alapnak. (Ez elsősorban Andrej Babis volt kormányfőt érinti, aki Mafra nevű cége révén egyszerre két nagy országos lap tulajdonosa.)
Az is különbség a magyar és a cseh gyakorlat között, hogy a hibás vagyonnyilatkozat beadásának Csehországban vannak következményei, a politikusokat számon lehet kérni. Tavaly tavasszal Petr Arenberger azért távozott alig hat hét után az egészségügyi tárca éléről, mert a tényeknek nem megfelelő vagyonnyilatkozatot adott be. Eredetileg öt saját ingatlant sorolt fel, de kiderült, hogy feleségével több mint 160 különböző ingatlan tulajdonosa volt. Az egyiket a Vinohrady kórháznak adta bérbe, amelynek ráadásul korábban a vezetője volt.
A cseh nyilvánosság ezzel együtt még mindig nem értesülhetett arról, milyen ingatlanok vagy részvények vannak a tavaly októberi választás után hivatalba került miniszterek és képviselők tulajdonában, illetve, ha van, mekkora az adósságuk. Mint a sajtó minap megírta, húsz képviselő és szenátor egyáltalán nem adott be vagyonnyilatkozatot. Raduan Nwelati szenátor (Polgári Demokrata Párt) már kilencedik alkalommal késlekedett a dokumentum beadásával, amiért korábban meg is bírságolták. Egyedi indokkal állt elő Jan Flek, a kormánypárti STAN képviselője, aki azzal magyarázta nyilatkozata hiányát, hogy gondja volt a honlapra való bejelentkezéssel.
LENGYELORSZÁG A varsói szabályozás kifejezetten szigorú. A parlamenti képviselők és szenátorok mandátumáról szóló törvény értelmében a vagyonnyilatkozatot első alkalommal az eskütétel időpontjáig, a továbbiakban pedig minden év április 30-ig kell benyújtani a Szejm elnökének az előző év december 31-i állapot szerint, mellékelve az éves adóbevallás másolatát. A lengyel sajtó ezekből rendre hosszasan szemléz, hiszen az adatok publikusak, a törvényhozás honlapján pdf formátumban letölthetők.
A vagyonnyilatkozatokból kiderül például, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök mintegy 56 ezer zlotys (4,7 millió forintos) bankbetétet és 4,6 millió zloty (384 millió forint) értékű államkötvényt mondhat magáénak. A miniszterelnöknek két háza és egy lakása van. Az egyik ház körülbelül 150 négyzetméter alapterületű és 0,46 hektáros telken helyezkedik el, a második nagyjából 100 négyzetméteres. Ezeken kívül 50 százalékos tulajdonrésze van egy körülbelül 180 négyzetméteres sorházban is, amely 400 négyzetméteres telken helyezkedik el.
SZLOVÁKIA A pozsonyi törvény egyértelműen fogalmaz a képviselői vagyonbevallásokat illetően, más kérdés, hogy ezt mennyire veszik komolyan. A közhivatalnokok számára kötelező nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni, beleértve a parlamenti képviselőket, a kormánytagokat, a központi államigazgatási szervek vezetőit, az alkotmánybírókat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és elnökhelyetteseit, az Igazságszolgáltatási Tanács tagjait, a főügyészt, a vezérkari főnököt, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatóját, az állami egyetemek rektorait és az állami vasúttársaság vezetőit. Vagyonnyilatkozatot kell tenniük a megyei képviselőknek, a községek polgármestereinek és a helyi önkormányzati képviselőknek is. Ugyanakkor kivált a parlamenti képviselők, illetve az önkormányzatoknál dolgozók sokszor késve nyújtják be a bevallást, aminek sokszor semmiféle következménye sincs.
Tavaly februárban az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja (GRECO) csalódottságának adott hangot. amiért a Szlovák Köztársaság lassan halad a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek korrupciójának megelőzését célzó intézkedések végrehajtása terén. A GRECO megjegyzi, hogy bár a közérdek védelméről szóló törvény módosítása értelmében az érintetteknek be kellene számolniuk az ajándékokról és egyéb juttatásokról, valamint ingó és ingatlan vagyonukról, a bevallások sokszor esetlegesek.
HORVÁTORSZÁG Zágrábot az Európai Unió a 2013-as csatlakozásig rövid pórázon fogta, az országnak számos korrupcióellenes intézkedést kellett hoznia. A képviselőknek részletes vagyonnyilatkozatot kell tenniük, amelyeket a lapok széleskörűen közzé is tesznek. Ezekből kiderül, hogy a honatyák anyagi szempontból igencsak jól állnak, de alig van olyan képviselő, akinek ne kellene hitelt visszafizetnie. A vagyonnyilatkozatnak tartalmaznia kell a képviselő házastársa és gyermekei vagyoni helyzetét is. Egészen átfogó bevallást kell adni, s a szigorú előírásoknak a képviselők igyekeznek is eleget tenni.
AUSZTRIA A képviselők nem kötelesek nyilvánosan bejelenteni vagyonukat, adósságaikat, kötelezettségeiket vagy egyéb gazdasági érdekeltségeiket, beleértve a vállalati befektetéseket is. Ezenkívül nincsenek olyan ellenőrzési és szankcionálási mechanizmusok, amelyek ellenőriznék az önkéntesen közzétett nyilatkozatok pontosságát. A parlamenti képviselőknek nem tilos külső munkát, illetve vezetői vagy igazgatósági tisztséget betölteniük. A GRECO szerint Bécs kis mértékben teljesíti a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek korrupciójának megelőzésére vonatkozó ajánlásokat. Ugyanakkor az utóbbi évek napvilágra került botrányai azt mutatják: Ausztriában előbb-utóbb felelősségre vonják a politikusokat, ha túlkapásokat követnek el.
