A kormányzat által közzétett számítások alapján éves szinten akár 1828 milliárd forinttal is javíthatja a költségvetést, ha az Orbán-kormány, ígéretéhez híven, az átlagon felüli lakossági energiafogyasztás díját piaci szintre emeli – becsülte lapunk megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. Feltevése szerint az évi 3,3 milliárd köbméteres lakossági gázfogyasztásból körülbelül évi egymilliárd köbméter díja emelkedhet augusztus 1-től piaci szintre. (Igaz, a kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Németh Szilárd rezsikormánybiztos úgy becsülte, az intézkedés csak a háztartások negyedét érinti.) Az eseményen közölt számadatokból a szakértő arra következtet, hogy a kormány 913 forintos köbméterenkénti tőzsdei gázárból indul ki. A kettő szorzata alapján az állami MVM-hez egy év alatt 803 milliárd folyhat be. A villamos energia esetében a lakosság a 42 terawattóra (tWh) éves országos fogyasztás 29 százalékát, 12,2 tWh-t képviseli. A kormányeseményen közölt számarányokból szerinte kilowattóránként (kWh) 242 forintos piaci ár, a kettő szorzatából pedig 1025 milliárdos állami többletbevétel következik.
A szakmai becslések mindazonáltal nagy mértékben szórnak. Pletser Tamás korábban maga is 510 forint körüli tőzsdei gáz-, illetve 140 forintos piaci villamosenergia-árral számolt, amiből „csak” évi mintegy 650 milliárdos állami többletbevétel adódik. A piaci árú számlázás alapvető tisztázatlanságai miatt a szakértő a többletbevétel idei, 2022-es törtévre tehető mértékét egyelőre nem kívánta megbecsülni.
Az Erste korábbi számításai szerint a 2014 óta változatlan, "rezsicsökkentett” lakossági díjak és a többszörösükre ugró beszerzési költségek közötti, egyre tátongóbb szakadék miatt a hazai közművek működőképessége csak idén legalább 2 ezermilliárdos költségvetési támogatással tartható fenn. Bár a kormány ezt, illetve ennek nagyságrendjét sokáig tagadta, néhány feszült, de hatástalan intézkedés után májusban bizonyos ágazatokra „extraprofitadót” vetettek ki, amiből idén többek között 700 milliárd forint bevételt várnak az úgynevezett „rezsivédelmi alapba”.
A kormányinfón elhangzottak alapján – miszerint jelenleg a lakosság hatósági áron átlagosan havonta 15833 forintot fizet a gázért és 7750 forintot a villanyért, ami „piaci áron” havi 143441, illetve 50833 forint lenne – egyelőre igencsak szerteágazó becslések látnak napvilágot. Lapunk számításai szerint például a közzétett adatokból 748 forintos gáz- és 174 forintos piaci áramár adódik. A kabinet szerint az általuk közölt átlagszámlák gáz esetén havi 144 köbméter, áram esetén pedig havi 210 kWh fogyasztást takarnak. Ebből következően a kormány köbméterenként 110 forintos gáz-, illetve kWh-nként 36,9 forintos lakossági díjjal számol. (Azon ezúttal átsiklunk, hogy a KSH számai ettől némiképp eltérnek.) A háztartások hatósági energiatarifáiban ugyanakkor – legalábbis a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég közzétett beszámolója szerint – a gáz és a villany mint piaci termék „csak” köbméterenként 50,2, illetve kWh-nként 12,34 forint értéken szerepel. A számlában ez a tétel fedi ugyanis a - tőzsdének is megfelelő - nagykereskedelmi árat. A számla fennmaradó része a hálózat működtetésének díja, néhány kisebb tétel és az áfa. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a kormány – pontosabban a tőle papíron független MEKH – a hálózat üzemeltetési költségeit a lakossági tarifáktól függetlenül határozhatja meg – mi több, annak mértéke nem változhat attól, hogy az energiaterméket a lakosságnak vagy épp cégeknek értékesítik –, ennek mértékét az ár „piacosítása” nem növelheti. Ennek – havi átlag 3589, illetve 5253 forintos - mértéke tehát a "piaci" árbecslésekben is változatlan.
A kormányzat piaci árbecslései ugyanakkor egyelőre igencsak túlzónak tűnnek - értett egyet a szakmai értékelésekkel Pletser Tamás. Ugyanakkor az is tény, hogy az utóbbi hetek során a tőzsdei árak igencsak megugrottak. Lapunk számításai szerint a CEEGEX nevű hazai gáztőzsdén az elmúlt egy hónap során köbméterenként 616 forintos, az áramtőzsdén pedig kWh-nként 125 forintos átlagár alakult ki, ami már közelít a lapunk által becsült kormányzati áradatokhoz. Az Erste elemzője szerint a kormány ceruzája az elavult hálózat felújítási szükséglete miatt foghatott vastagon.
Mindazonáltal egyelőre mindenki a konkrét szabályokra vár, amit a kormány különböző illetékesei az érintett társadalmi csoportok képviselőivel folytatott egyeztetésekre hivatkozva a következő napokra ígérnek. Korábbi becslések szerint azok a családok, amelyek - éves vagy havi - fogyasztása az átlag fölé esik, évi több százezer forintos rezsiemelkedésre számíthatnak.
Nehéz idők jönnek
Az európai energiahelyzet tovagyűrűző hatásai miatt a magyar családokra alighanem igen nehéz évek várnak - vélekedett Pletser Tamás. A gyengülő forint, az emelkedő árak - többek között a megugró energiakiadások - mellett a rezsicsökkentés miatt valójában a közművek állapota is egyre romlik, ami a szolgáltatások akadozásával fenyeget. A lakások zöme energiapazarló. Bár a helyzet javítására az EU jelentős támogatást nyújtana, az Orbán-kabinet erre eddig nem mutatott igényt, most pedig a Bizottsággal folytatott éles politikai viták közepette nem is érkeznek uniós pénzek. A tagállamok kölcsönös kisegítését előíró EU-szabályba ütközhet a kormány által tervbe vett energiakiviteli tilalom - vélekedett az Erste elemzője. Bár a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, Brüsszel szerint ez a lépés inkább az Európai Bizottság feladata lenne, amelynek során a kölcsönös kisegítés szabályai lépnének érvénybe. Az ilyen intézkedések ráadásul rontják a gázkereskedők Magyarországba vetett bizalmát is. Bár Oroszország részéről nincs érdemi műszaki akadálya az Európába irányuló gázszállítások mesterséges visszafogásának, ez olyan hitelvesztést okoz, hogy öt év múlva Moszkva már nem fogja tudni eladni fűtőanyagát az eddigi fő piacát jelentő uniós tagállamoknak - vélekedett Pletser Tamás.
