130 igennel, 50 nem ellenében megszavazta az Országgyűlés azt a határozatot, amely egyebek között két tollvonással feloszlatná a közvetlenül választott Európai Parlamentet - vagy legalábbis azt irányozza elő, hogy a kormány ezt képviselje az Európai Unióban.
A fideszes vízió szerint a feloszlatott Európai Parlament helyére a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk. A nemzeti parlamenteket egyben fel is ruháznák vétójoggal az uniós jogalkotásban.
Egyéb átszervezési javaslatokról is döntöttek, például
bevezetnék a közös hadsereget, korlátoznák a közös intézmények jogköreit, támogatnák a nyugat-balkáni országok közeledését az Európai Unióhoz, egyben megtiltanák az EU-nak, hogy hitelt vegyen fel. Mellékesen az Oroszország elleni szankciókat is elítélték.
A fideszes kétharmad ezzel arra szólította fel az Orbán-kormányt, hogy „a magyar Országgyűlés Európa jövőjével kapcsolatos álláspontjaként juttassa el az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökéhez, illetve az Európai Unió Tanácsa soros elnökéhez”.
Orbán Viktor a 2021. június 19-i beszédében állt elő az elképzeléseivel az Európai Unió reformjáról. Egy hét pontból álló tervet vázolt fel, a többi között azzal, amely szerint az Európai Unió alapszerződéséből az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal törölni kell. Akkor beszélt arról is, hogy az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, csak ideológiai érdekeket képvisel, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét: az EP-be a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket küldeniük, és jogot kell adni, hogy az Európai Unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást.
Persze kétséges, hogy mindennek mekkora táptalaja lesz az EU-ban, tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány egyebek között épp a vétódiplomáciájával szerzett magának szép számmal ellenfeleket, ráadásul az Európai Unió átszervezésével kapcsolatos elképzelések zöme inkább e javaslatok ellentéte felé tendál.
