Közép-Európa az elmúlt években nem arról volt ismert, hogy szívesen látta volna a Közel-Keletről, Ázsiából vagy Afrikából érkezett menekülteket. Az ukrán menekültáradat aztán némiképp megváltoztatta a térség államairól Nyugaton kialakult kedvezőtlen képet. Az ukránok befogadása azonban még nem jelenti azt, hogy a Pakisztánból, Bangladesből, Szíriából vagy például Szomáliából érkezők a jövőben szívesebben látott vendégek lennének.
Szlovénia ugyanakkor a közelmúltban döntő politikai változáson ment keresztül, a jobboldali populista Janez Jansát június elején a liberális Robert Golob váltotta a miniszterelnöki bársonyszékben. Szinte nincs olyan kérdés, amelyben a két politikus hasonló véleményen lenne. Jansa például korlátozni próbálta a médiumok szabadságát, „megszelídítette” a közmédiát, Golob azonban mindent visszacsinálna. A menekültpolitikát illetően is döntő változásra szánta el magát.
Ljubljana bejelentette, lebontja a déli, Horvátország felé eső határán a menekültek bejutását megakadályozni hivatott kerítést, így kívánja jelezni, hogy az eddiginél humánusabb menekültpolitikára törekszik.
A térségben szinte egyedülálló módon a helyi belügyminisztérium által kidolgozott új migrációs politika a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet az emberi jogok, a jogállamiság tiszteletben tartására. A tárca képviselői ezen héten találkoznak az érintett önkormányzatokkal, s bemutatják a kerítés szakaszos eltávolításának ütemtervét.
A belügyminisztérium honlapján ismertetett új migrációs politika egyes kitételei olyan újszerűen hangoznak a térségben, mintha nem is Közép-Európában írták volna. A szöveg ugyanis megjegyzi: „Igen fontos, hogy az intézkedések összhangban legyenek a jelenlegi biztonsági helyzettel. Biztosítaniuk kell az emberi biztonságot az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett, ami a modern globális világban a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos demokratikus politika alappillére.” A minisztérium hangsúlyozza, hogy a migrációs politika nem csak a kockázatelemzésen alapul, hanem figyelembe vették a közvélemény, illetve a térségben élők igényeit és a nemzetközi kötelezettségvállalásokat. „A határ mentén élők kívánságán alapult a kerítés lebontásának megkezdéséről szóló minisztériumi döntés” – hangoztatta a tárca. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a kerítést a tömeges migráció idején emelték, azonban elfogadhatatlannak nevezte, hogy az a határpolitika állandó elemévé váljon. A szlovén-horvát szakasz a schengeni övezet délkeleti határának része.
A ljubljanai kormány még 2015 novemberében határozott úgy, hogy kerítést emel a Horvátországgal közös, 670 km hosszú határ mentén. 2015-ben és 2016-ban sok menekült lépte át a határt a Sotla folyónál vagy később a breganai határátkelőnél, naponta csaknem 13 000-en érkeztek szlovén területre. Összesen több mint 171 ezer menekült választotta ezt az útvonalat Afganisztánból, Szíriából és számos más államból, miután Magyarország 2015. október 16-án lezárta határait. A balkáni útvonal ellehetetlenülése után a menekültek egyebek mellett a Földközi-tengeren keresztül próbáltak meg eljutni az Európai Unióba, fő célpontjuk Olaszország lett.
A szlovén kerítés magassága helyenként eléri a 3-4 métert. Az akkori szlovén kormány indoklása szerint meg kell akadályozni, „hogy a migránsok regisztrálatlanul lépjenek be Szlovéniába a zöldhatáron keresztül”. A kerítés nem összefüggő, hanem összesen 65 különböző méretű elemből áll, 176 km hosszúságban. Ezek az akadályok már akkor vegyes fogadtatásra találtak. Igaz, nem emberi jogi szempontból kifogásolták, hanem azért, mert lehetetlenné tették a Kolpa határfolyó népszerű természetvédelmi területéhez való eljutást. A folyó a raftingosok különösen kedvelt területe, de úszásra, és kenuzásra is alkalmas. A határátlépők közül többen belefulladtak a folyóba menekülés közben. Egy szlovén törvény egyébként öt évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal fenyegeti azokat, akik megrongálják a határkerítést.
Ahogy érezhetően csökkenni kezdett a menekültek száma, úgy lett egyre népszerűtlenebb a kerítés. A helyi média már 2016 júniusában arról számolt be, a határ közelében élők közül sokan panaszkodtak arra, hogy több kárt okoz a kerítés, mint amennyit használ, mivel jelentősen visszaesett a turizmus és halálos csapdát jelent a vadon élő állatok számára.
Mások amiatt nehezteltek, hogy szinte teljesen megszűnt az átjárás a szlovén és horvát határmenti települések között, ahol korábban virágzott a kereskedelem.
A szlovén rendőrségi statisztika szerint évről évre csökkent az illegális határátlépések száma, igaz, ez idén valamelyest megemelkedett 2021 azonos időszakához képest, de messze nem drámai mértékben.
Robert Golob kormányfő Szabadság Mozgalmának (GS) parlamenti képviselője, Lenart Zavni a napokban kimondta: a kerítés embertelen, s turisztikai szempontból is rendkívül káros. Szerinte Bela Krajina és néhány határ menti terület fontos turisztikai célpont, de nem szerencsés, ha a turisták a szálláshely kertjéből egy nem éppen vonzó kerítést látnak. Tatjana Bobnar szlovén belügyminiszter azt emelte ki: egyértelművé vált, hogy a kerítés nem tudja megállítani a migrációt, de számos tragédiát okozott már. A tervek szerint 51 kilométeres szakaszon a szlovén hadsereg számolja fel a kerítést, a fennmaradó részt pedig egy vállalat távolítja majd el. A populista ellenzék támadta a döntést, mondván, hogy előtte nem mérték fel kellőképpen az ország biztonsági helyzetét.
Tévhitek a „migránsokról”
A szlovén belügyminisztérium szerint a bűnügyi statisztikák nem támasztják alá azt a tézist, miszerint a külföldiek gyakrabban követnek el bűncselekményeket az országban, mint a szlovének. A migráció gyakori jelenség, különösen a mai globális világban, írja a tárca. „Ezek a mai valóságunk részei. De önmagukban semmiképpen sem jelentenek válságot. A félelemkeltés és a másság el nem fogadása többé nem lehet elfogadható gyakorlat” – szól a közlemény. Ezért Ljubljanában úgy vélik, hogy a leghatékonyabb menekültpolitika a legális, biztonságos és szabályozott migráció biztosítása.
