A Boris Johnson július 7-i saját kardjába dőlése után után azonnal megkezdődött tory vezetőválasztási kampány hétfői szavazási fordulójában még öten vesznek részt, de csütörtökre kiderül, kik jutottak be a döntőbe. Közülük választja meg a Konzervatív Párt százezres tagsága levélszavazatok formájában vezetőjét, egyben a szigetország új kormányfőjét. Az eredményhirdetésre szeptember 5-én, az országgyűlés visszatértével kerül sor. Az ügyvezetőként hivatalban maradt Boris Johnson egy nappal később keresi fel II. Erzsébetet és nyújtja be neki hivatalos lemondását. Egyelőre nem ismert, hol kerül sor a végső audienciára, hiszen az uralkodó ebben az időszakban Balmoralban tölti hosszú nyári szabadságát.
Az eredetileg jelentkezett tizenegy kandidátus közül hárman még a húsz képviselői támogatást sem szerezték meg, a szerdán és csütörtökön rendezett voks során pedig hárman estek ki, köztük, kisebb meglepetésre a legutóbb még a legjobb kettő közé jutott Jeremy Hunt, volt egészségügyi, majd külügyminiszter és a nagy becsben tartott legfőbb ügyész, Suella Braverman. Hétfőtől addig szavazgat a frakció jelenleg 358 tagja, ameddig kettőre nem csökken a cím várományosainak száma. A mezőnyt jelenleg Rishi Sunak volt pénzügyminiszter vezeti 101 szavazattal, a második helyen az őt kevésbé ismerő közvélemény nagy csodálkozására Penny Mordaunt áll 83, a harmadikat Liz Truss külügyminiszter foglalja el 64 támogatással. A negyedik helyet tartó Kemi Badenochról és az ötödik Tom Tugendhatról sokan azt gondolják, hogy ők lennének képesek új életet lehelni a hat év alatt harmadik irányítóját kereső pártba.
A pandémia idején az állásmegtakarítási rendszer gyors bevezetésével munkahelyeket és megélhetéseket megmentő, szaktudásával, frissességével népszerűvé vált Rishi Sunak július 5-i távozása indította el a Johnson visszavonulásához vezető lavinát, amit a hírek szerint „gyászban lévő" kormányfő nem bocsát meg. A felesége révén dúsgazdag közgazdasági és pénzügyi szakember, akinek indiai szülei Kelet-Afrikából vándoroltak be a szigetországba, minden kétség nélkül a legképzettebb, legfelkészültebb esélyes, de irigyelt anyagi körülményei és a jelenlegi helyzetben kényszerűen magas adózási elvei nem segítenek. A 42 éves volt fiskális vezető a kampány jelenlegi szakaszában főleg azzal próbálja eladni magát, hogy ő az egyetlen becsületes jelölt, aki meg tudja akadályozni a többieket "tündérmesék", azaz gyors adócsökkentések ígérgetésével.
Pennyi Mordaunt, akinek kormányzati tapasztalata rövid védelmi miniszteri és ugyancsak kurta kereskedelmi államtitkári megbízásokban merül ki, valójában Johnson 2019. nyári hatalomra kerülése óta készült titokban a leváltására, amikor az azonnal megfosztotta hadügyi portfóliójától. A 49 éves politikus egyelőre nagy fölénnyel vezeti a konzervatív párttagok népszerűségi listáját, noha bizonyos ellentmondásos elvei felborzolják a kedélyeket. Ezek közé tartozik a transzgender vitában elfoglalt pozíciója. Igyekezett megakadályozni például, hogy egy új munkajogi törvény "terhes nőkről" és nem "terhes emberekről" szóljon. Támadásoknak tette ki magát woke meggyőződései miatt is, bár a legnagyobb baj, hogy korábbi főnöke, Lord Frost, volt Brexit-ügyi főtárgyaló "teljesen alkalmatlannak" nevezte, akire nem lehetett számítani, sőt sokszor azt sem tudta, hol van éppen. A péntek esti, a balosnak tartott Channel 4 csatornán rendezett első tévévita után a legfrissebb Sunday Times-ban napvilágot látott kiszivárogtatások is jelzik a vezetőválasztási folyamat eldurvulását. Ezek arról szólnak, hogy mostani állításaival ellentétben Mordaunt korábban támogatta a nemi átalakulási folyamat jogi hátterének felhigítását, illetve a kormány csak az ő miniszteriális funkciójából való eltávolítása után fejezte be a nemi önmeghatározás támogatását. A karakter-befeketítés mellett ebből az is kiviláglik, milyen súlya van a transzgender vitának a brit közéletben.
Liz Truss, a 47. születésnapját e hét végén betöltő külügyminiszter a mezőny legszélesebb tapasztalatokkal rendelkező tagja, hiszen bár csak 2010-ben lett norfolki képviselő, a pénzügyi, igazságügyi, oktatási, sőt a mezőgazdasági tárcánál is viselt vezető tisztségeket és mindmáig felelős a nő- és egyenjogúsági politikáért. Johnson iránt érzett lojalitása miatt nem mondott le a diplomácia vezetéséről és a G20 Balin rendezett csúcstalálkozója miatt megkésve csatlakozott az "összecsapáshoz". Ahogy a minap a Financial Times sommásan jellemezte, ő a "Johnson lojalisták felszentelt jelöltje, aki a párt "kis államot", a minimális kormányzati beavatkozást, alacsony adózást és a Brexitet támogató szárnyának zászlóvívőjeként állítja be magát". A legalábbis a döntőbe jutás érdekében az opportunista politikus az első tévévitában az utolsó zsabós blúzt beleértve ugyanazt az öltözetet viselte a pénteki vitában, mint bálványa, Margaret Thatcher egy 1979-es választási műsorban.
A következő két kiesőnek tekintett Kemi Badenoch, volt vallás-, közösségi és egyenlőségi miniszter és Tom Tugendhat, korábbi sokat próbált katonatiszt, aktuálisan a parlament külügyi bizottságának elnöke, aki még nem viselt kormányzati tisztséget, mindeddig rendkívül jól jött ki a korteshadjáratból, amit az új miniszterelnöknek elkerülhetetlenül magas pozíciókkal illene elismernie.
Búcsúpartit rendezett Johnson
Miközben az utódjelöltek alaposan megizzadnak a kedden minden eddigi rekordot megdöntő brit hőhullámban, a botránysorozatával mindezt kiváltó Boris Johnson kedvelt chequers-i rezidenciáján rendezett búcsúpartit barátai számára. A Daily Mail olvasói szerint változatlanul legjobb kormányfő-jelölt szövetségesei nem tartanak lehetetlennek egy látványos visszatérést, ha a Konzervatív Párt szétesne utóda alatt. Ehhez persze meg kellene tartania uxbridge-i mandátumát, amiben sokan kételkednek. Míg Theresa May továbbra is aktív képviselő, David Cameron lemondása után két hónappal, Tony Blair azonnal tovább állt. Johnsonra vár még egy megaláztatás, az etikai bizottság vizsgálata arról, szándékosan félrevezette- e a parlamentet a pandémia idején a Downing Street 10.-ben rendezett, a szociális távolságtartási szabályokat megsértő partikkal kapcsolatos kijelentéseivel. Ha ez bebizonyosodik, westminsteri pályafutása drámai véget érhet, és akkor már tényleg nem marad más hátra, mint a lehető leggyorsabb meggazdagodás kergetése egy új, zavartalanabb élet reményében. R.H.V.
