Ez a fotó kísérteni fogja Joe Bident, míg csak él és alighanem azon is túl. Az amerikai elnök Szaúd-Arábiába érkezve gondosan megkomponált üdvözlésként összeütötte öklét Mohamed bin Szalmán trónörökössel. A királyságot az idős uralkodó helyett kormányzó, 36 éves koronaherceg az amerikai hírszerzés szerint négy évvel ezelőtt személyesen hagyta jóvá Dzsamál Hasogdzsi újságíró brutális meggyilkolását. Az erről szóló jelentést már Biden elnöksége alatt hozták nyilvánosságra. Biden választási kampánya során élesen bírálta Donald Trump Szaúd-Arábiával kapcsolatos politikáját. Azt ígérte, hogy pária-államként fogja kezelni a világ - a készletek és a kitermelés alapján is - második legnagyobb olajhatalmát és nem lesz hajlandó személyesen találkozni az MBS-ként emlegetett koronaherceggel.
A hétvége történései ismét arra intenek, hogy politikus soha ne mondja ki a „soha” szót. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt a kőolaj ára márciusban hordónként 70 dollárról 139-re szökött. Bár azóta ismét csökkenésnek indult, ez és a koronavírus-járvány csillapodásával megugrott kereslet, illetve a finomítók költségeinek megemelkedése hatalmas politikai problémává vált. Az Egyesült Államokban jelenleg átlagosan négy és fél dollár (1790 forint) egy gallon (3,8 liter) benzin. Ez nagyjából megfelel a magyarországi literenkénti 480 forintos maximált árnak, csakhogy a feleennyihez szokott és autóikra utalt amerikaiaknak ez csillagászatinak tűnik. A benzinár és a 9 százalék fölötti infláció jelentősen rontja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi „félidős” választásokon. Biden személyes népszerűsége csupán 38 százalék körül van és pártjában is szaporodnak azok a hangok, amelyek szerint 2024-ben inkább egy fiatalabb jelöltnek kellene indulnia az elnökségért.
A világon csak három olyan ország van, amelyik viszonylag gyorsan képes jelentősen megnövelni olajkitermelését: Szaúd-Arábia, Venezuela és Irán. Az utóbbival elképzelhetetlen a gyors enyhülés, de a másik kettővel nem – csak éppen az amerikai politikának kell 180 fokos fordulatot vennie. A Venezuelával csöndben folytatott tárgyalások legföljebb a spanyol anyanyelvű amerikaiak idegeit borzolják, ám MBS személye a liberális elit számára teljesen elfogadhatatlan: Hasogdzsi a Washington Postban publikálta a Közel-Kelettel kapcsolatos cikkeit. Középkori brutalitással való meggyilkolása, holttestének feldarabolása, majd eltüntetése azonnal felülírta a koronaherceg reformjainak addigi kedvező sajtóvisszhangját. Az öklöknek a kézfogást kiváltó összeütése láttán a CNN műsorvezetője, Jake Tapper nem is próbálta visszafogni felháborodását, emelt hangon emlékeztette a nézőket MBS bűnére és Biden kampányígéreteire.
Az amerikai elnök elutazása előtt ködösíteni próbált azzal kapcsolatban, hogy kivel is fog tárgyalni Szaúd-Arábiában. Pénteken este aztán kiderült, amit addig is lehetett sejteni: a trónörökössel. Biden rögtön a találkozó elején szóba hozta Hasogdzsi meggyilkolását, amire MBS azt mondta, nem tudott róla, a bűnösöket (köztük testőrsége hét tagját) felelősségre vonták. Emlékeztette a vendéget az izraeli katonák által májusban lelőtt amerikai-palesztin riporter, Shireen Abu Akleh sorsára és az iraki Abu Ghraib börtönben történtekre, ahol az amerikai személyzet 2003-2004-ben szadista módon bánt a foglyokkal. A nap végén Biden nem kapott nyilvános ígéretet a szaúdi olajtermelés növelésére.
Szaúd-Arábia nem csak MBS sértettsége miatt keménykedik, hanem azért is, mert a közelmúltban előnyös kínai fegyverszállítási ajánlatot is kapott, Peking újabb helyen intézett kihívást az addig sziklaszilárdnak tűnő amerikai pozíciók ellen. A királyság Jemenben áttételes háborúban áll Iránnal, amely támadó drónokat ad a huti lázadóknak, amelyekkel szaúdi olajlétesítményeket lehet támadni. A közös és egyre izmosabb ellenség miatt merülhet fel a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálódásának esélye. A Biden-látogatás alkalmából a szaúdiak megnyitották légterüket az izraeli polgári gépek előtt, elsőként éppen az amerikai elnöki Boeing, az Air Force One repülhetett Tel-Avivból Dzseddába.
Az iráni fenyegetés az Öbölmenti Együttműködési Tanács tagállamainak egységét is erősíti. A szervezet szombaton az Egyesült Államok, Egyiptom, Irak és Jordánia részvételével kibővített csúcsértekezletet tartott, ahol ismét hitet tettek a térség atomfegyver-mentes státusa mellett és lépéseket határoztak el a régiót sújtó élelmiszerhiány enyhítésére. Mindez azonban nem változtat a tényen: Biden megalázó helyzetbe került, a hétvége győztese pedig Mohamed bin Szalmán.
