Oroszországban hamburgert, Dubajban luxusingatlant vásárolhatunk, itthon taxiszámlát is kiegyenlíthetünk bitcoinnal, a londoni bárokban rutinosan fogadják el, egyes államok pedig hivatalos fizetőeszközként kívánják bevezetni a kriptovalutát – laudálták a krónikák néhány esztendővel ezelőtt a bitcoin mennybe menetelét. Azóta sok minden változott, és kevesebb lelkesedés övezi az innovatív fizetési módot. A nagy hangon beharangozott projektek folytatásáról kevés szó esik, annál több a lufi kipukkanásának esélyeiről, meg arról, hogy nem csak a közembernek, de a pénzügyi szabályok alkotóinak, és felelős országirányítóknak is még mindig szürke zóna a virtuális pénz világa.
A bitcoin árfolyama a napokban 20 000 dollár alá zuhant, és egyelőre nem látszik mi fékezheti meg a mélyrepülést. Ezzel minden jóslatra rácáfoltak a kriptovaluták, nem igaz a feltevés, hogy csak úgy önmagukban fújják a saját maguk körüli buborékot, és függetlenek a reálfolyamatoktól. Az utóbbi hónapok fejleményei azt bizonyítják a hagyományos piaci események nem hagyják érintetlenül a virtuális fizetőeszközt sem. A „numerikus arany”, amely az eddigi tézisek szerint gazdasági válság, infláció, tőzsdei zuhanás esetén biztos menedéket kínál, ezúttal együtt tartott a klasszikus társakkal a mélyrepülésben. Sőt, a helyzet - miután a szektor átlagbefektetői, sokan tudatlanok, felkészületlenek a váratlanra, pánikra hajlamosak - súlyosabb következményekkel járt. A piac „cápái” - azok a nagybefektetők, akiknek portfóliójában 10 ezernél is több bitcoin volt - hamar észbe kaptak, igaz, ők nem gyorstalpalón szereztek befektetői ismereteket, szisztematikus átcsoportosításba kezdtek. Az átlag befektetők - többsége nemrég, a felfelé ívelő szakaszban drágán szerezte az értékeket - késve értesültek, pánikszerű eladásokkal próbálták menteni a menthetőt. A csúcson 3 billió dollár értéket képviselt a kriptovaluta piac kétharmada egykettőre elillant alig egy hónap alatt. Bennfentesek szerint a kamatszigorítások, a tőzsdebessz és a háború mellett, a stablecoins (stabil érmék) értékvesztése is ludas a folyamatok felgyorsulásában. Ez egy olyan eszköz, amely a kereskedési platformokra bízott pénzek értékállóságát lenne hivatott biztosítani. (Lásd keretes írás)
A Wall Street pénzintézetei, és gazdag ügyfelei kimaradtak a „vérfürdőből” írta a New York Times, miközben startupok, kisemberek vagyonokat siratnak. Eltérő irányba tartott a Wall Street és a Main Street - fogalmazott a lap. A kriptopiac forgalmát követő Glassnode nevű site adatai szerint június közepén, néhány nap alatt 4,7 milliárd dollár vesztesége volt az eladóknak. A kriptovaluták tőzsdei kapitalizációja harmadára zsugorodott a tavaly novemberi csúcs óta, nagysága jelenleg 940 milliárd dollár körül van. Becslések szerint világszerte 200-300 millió magánszemély birtokol kriptopénzt, a vásárlások a pandémia alatt határozott lendületet kaptak. A 16 leggazdagabb kriptobefektető márciusban 135 milliárd dollár érték felett rendelkezett a Forbes szerint, a június végi mérleg szerint ez 76 milliárdra zsugorodott. Igaz, ennek java a világszerte 12 millió ügyfelet magáénak mondó Binance nevű kriptotőzsde tulajdonosának, Csangpeng Zsaonak tárcájából tűnt el, 65 milliárdos vagyonából 17,4 milliárd dollár maradt meg. A kriptovaluták háromnegyede el fog tűnni – jósolja a Deloitte egyik szakértője. Az elemző szerint a bitcoin árfolyama jó esetben jövőre kaphat némi lendületet, ebben az esztendőben viszont akár 10 000 dollárig is süllyedhet. Napjainkra 10 000 kriptopénz került fel az étlapra, de ezek közül alig 40-50 maradhat életben, a többi értéke szinte bizonyosan lenullázódik.
Alig egy évvel ezelőtt még nagyratörő álmai voltak a piaci szereplőknek. A kockázati tőkebefektető milliárdos, Tim Draper azt jósolta 2022-ben, 250 000 dollárt fog érni a virtuális pénz, az átlagbecslés pedig legalább 100 000 dolláros árfolyamot remélt. Az optimisták muníciója mára elfogyott. Recesszióra kell berendezkedni – mondta a Coinbase nevű kriptotőzsde alapító tulajdonosa Brian Armstrong, aki túl a veszteségeken, hasonlóan az iparág más szereplőihez, az alkalmazottak 18 százalékától kényszerült megválni. Egyes elemzők arra számítanak, hogy 13 000 dolláros szintnél technikai segítséget kap a bitcoin, hogy pontosan milyent, és honnan arra nem tértek ki. Sokan mondják azt is, nem kell pánikolni, a bitcoin már túlélt a mostanihoz hasonló összeomlást, 2017-18 között 80 százalékos volt az értékvesztés, és azóta sok minden megváltozott. Az egész rendszer, közeg demokratikusabb lett, nem csak néhány egyén fogja a gyeplőt, ahogy akkoriban.
Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság 21 százaléka vett már virtuális valutát, Európában 10 százalék körülire teszik a számot. A bizalom viszont erodálódik, egy statisztika szerint a bitcoin tulajdonosok 40 százalékának mérlege már májusban, a nagy zuhanást megelőzően, 40 százalékkal mutatott kevesebbet az eredetileg befektetett összegnél. Júniusban, a 17 600 dolláros mélyponton átlag 70 százalékos mínuszban voltak az érintettek. Lehet, hogy Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdásznak lesz igaza, aki pár éve úgy nyilatkozott, „be kellene tiltani a virtuális valutát, miután az csak a törvények megkerülésére szolgál, sikere is ennek köszönhető, nem pedig valós, közösségi funkciójának”. A bitcoin piacát egyébként olyan személyek hizlalták, mint Elon Musk, aki 1,5 milliárd dollárért vásárolt be a kriptovalutából, majd bejelentette elfogadja a bitcoint luxusvillanyautóiért cserébe. Egyesek szerint egymaga 10 százalékkal lendített a piacon, szerepét Warren Buffett-éhez hasonlították, aki ha bevásárol a Wall Streeten, tömegek indulnak a nyomába. Alig másfél évvel ezelőtt a világ központi bankjainak 86 százaléka, de olyan országok mint Svájc, Svédország, a Bahamák és Kína is foglalkozott saját kriptovaluta tervekkel. A folytatásról nem sok információ látott napvilágot. Peking már tesztelte a nemzeti kriptovalutát a 2022-es bevezetés reményében, de a landolás nem sikerült. Az ázsiai ország nemrég illegálisnak minősítette a bitcoin tranzakciókat. Tavaly szeptemberben Salvador hivatalos fizetőeszközként ismerte el a bitcoint. A kormány 105 millió dollárt fektetett be, azóta az összeg fele elillant. Történt ez egy olyan országban, amelyben a GDP 22 százalékát a külföldön dolgozó polgárok lapátolják össze, a lakosság 70 százalékának nincs bankszámlája, és az államelnök még nem töltötte be negyvenedik évét. Még azt sem lehet mondani, hogy saját zsebre spekulált, nem csak a közpénzt költötte, ő maga is bevásárolt a kriptopénzből, és hitte is, népének egyfajta pénzügyi szabadságot szeretett volna nyújtani, egyúttal a bankrendszerbe bekapcsolni az addig kirekesztetteket.
Bitcoin, a minden materiális hátteret nélkülöző fizetőeszköz
A bitcoin, amelyet 2009. januárjában Satoshi Nakamoto, vélhetően álnéven ismertté vált személy, de lehet, hogy többtagú csapat indított el hódító útjára, tulajdonképpen egy olyan fizetőeszköz, amelynek egységeit egy hosszú kódsorozat testesíti meg, amelyet egy matematikai algoritmus hoz létre, korlátozott számban. Gyorsan népszerű lett bizonyos körökben, egyre többen hitték el, hogy a virtuális pénz árura váltható, de nagy vonzerő volt, hogy a névtelen vásárlások során elkerülhetik a nemkívánatos figyelmet, a bankok drága közreműködését, és nem utolsó sorban észrevették, hogy a minden materiális hátteret nélkülöző fizetőeszköz akár befektetés is lehet. Az első valós üzletet 2010 májusában jegyezték fel, egy Jacksonville-i lakos, Laszlo Hanyecz, történetesen magyar, 10 000 bitcoint adott a pizzáért, ami akkor 25 dollárt ért. Ma, még a mostani 20 ezer dolláros árfolyamon is drága lenne ez a pizza, de volt már tavaly novemberben 70 ezer dollár közelében is egy virtuális érme ára. A bitcoin egyébként az amúgy gyengélkedő forinttal szemben sem áll jól mostanság, az utóbbi három hónapban 43 százalékot veszített a magyar fizetőeszközzel szemben, a napokban 8 millió forint körüli összegért lehetett 1 bitcoinhoz jutni a hazai platformokon.
A stablecoin, a stabil érme
A stablecoin egy olyan digitális pénz, melynek az értéke egy biztonságosnak tartott értékhez, általában az amerikai dollárhoz van kötve, ezzel garantálva a stabilitást. A befektető mindebből annyit tud, hogy az általa befizetett pénzt, dollárt vagy más valutát a kereskedő egy virtuális, Terra, Tether, vagy más hasonló fizetőeszközben tartja nyilván, amelynek értékállóságát megfelelő tartalékokkal, pénzügyi tervezéssel támogatja. Na ez nem minden esetben valósul meg, így fordult elő, hogy az utóbbi időben több stablecoin, elsőként a TerraLuna értéktelenett el, tovább súlyosbítva a kriptopiaci befektetők gondjait.
