Volodimir Zelenszkij ukrán elnök derűlátóan nyilatkozott a háború további menetét illetően a nyugati fegyversegítségnek köszönhetően. A donbászi oroszbarát szeparatisták is arról számoltak be, hogy az ukrán erők tömegesen tüzeltek az Egyesült Államok által szállított Himars többszörös rakétavetőkből. Erről Andrej Marocsko, a szeparatisták képviselője számolt be. A rakétákat a Donyecki területen lévő Artemivszk faluból lőtték ki Luhanszk felé. Több rakéta célba is talált. Leonyid Passzetschnik, a régió vezetője úgy fogalmazott, hogy az amerikai rendszer „veszélyezteti a Luhanszki Népköztársaság biztonságát”. Ugyanakkor hozzátette, „szerencsére” az ukránok nem rendelkeznek sok ilyen fegyverrel, „így nincs okunk pánikra”.
Az ukrán fél is arról számolt be, hogy bevetették a rakétatüzérségi eszközt. A Luhanszki területért felelős ukrán katonai közigazgatás vezetője, Szerhij Hajdaj arról tájékoztatott, hogy megsemmisítik az oroszok katonai raktárait. Ugyanakkor azt is hozzátette, „az orosz megszállók továbbra is minden oldalról támadnának: légierővel és tüzérséggel”. Bár a luhanszki régiót nagyrészt elfoglalták az orosz csapatok, Hajdaj szerint két település még Ukrajna ellenőrzése alatt áll. A súlyos pusztítás miatt sok helyen „humanitárius katasztrófa szélén állunk”, tette hozzá. Mint mondta, Liszicsanszkban és Rubizsnyében megsemmisült a gázellátó rendszer.
A Himars-rendszer telepítése és hatékonysága egyre nagyobb megdöbbenést vált ki az oroszbarát szereplők és a katonai bloggerek körében Oroszországban, írja a Guardian. Az amerikai rakétatüzérségi eszköz okozta veszteségek folyamatosan nőnek, mivel az orosz rakétavédelem a jelek szerint nehezen tudja elhárítani a lövedékek becsapódásait. Alekszandr Szladkov, a Rosszija 1 állami műsorszolgáltató haditudósítója azt írta a Telegramon, hogy Ukrajna sikeresen támadja az orosz parancsnoki központokat. „Az ukránok rakétáikkal többször is csapást mértek az operatív központokra, méghozzá eredményesen" - írta. Mint jelentette, kis, de stratégiai szempontból jelentős központokról van szó. A The Moscow Times idézte Andrej Rugyenkót, az orosz állami televíziós újságíróját, aki szerint valószínűleg ukrán Himars-támadások állnak a Sahtarszk és Torez városokban lévő lőszerraktáraknál történt robbanások mögött. „A helyzet szörnyű” – közölte. Bár Ukrajna csak néhány rendszerrel rendelkezik, úgy tűnik, a Himars így is óriási nyereséget jelent. Az Institute for the Study of War, a konfliktust figyelő amerikai kutatóintézet arról számolt be, hogy az orosz erők „továbbra is a védelmi műveletekre összpontosítanak a teljes déli tengely mentén”. Szerhij Khlan , a Herszon tartományi kormányzó korábbi tanácsadója szerint az orosz erők megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és „felkészültek a városi hadviselésre arra az esetre, ha az ukrán ellentámadás elérné Herszon városát”.
A Himarsok bevetése ellenére nem várható, hogy Donbászban az ukránok megfordítják a harcok menetét. A brit védelmi minisztérium jelentésében rámutatott, Oroszország jövő héten várhatóan több kisebb várost is elfoglal a térségben.
Az oroszbarát szakadárok a donyecki régióban feloldották a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot. Denisz Puszilin szeparatista vezető aláírta az erről szóló rendeletet. A múlt hónapban a szeparatisták halálra ítéltek három, az ukrán hadsereg soraiban zsoldosként szolgáló külföldit, két britet és egy marokkóit. A három férfi fellebbezett a döntés ellen. A végső ítéleteket a szeparatisták szerint ebben a hónapban kell meghozni.
Katonai parádé a háború jegyében
A július 14-i francia nemzeti ünnepen, a francia fővárosban tartott katonai parádé mindig is a nap „rutineseményei” közé tartozott. Ezúttal azonban különös jelentősége van ennek egyrészt az Ukrajnában záruló háború miatt, hiszen Franciaországnak demonstrálnia kell, európai szinten is milyen komoly hadsereggel és katonai elrettentő erővel rendelkezik, másrészt azért, mert az ukrán hadsereg francia fegyvereket is használ. Hogy a mostani katonai parádé más lesz, mint a többi, az is jelzi: ezúttal a NATO és az Európai Unió szimbólumai is megjelennek, ami eddig nem volt szokás. Ennek azért is van komoly jelentősége, mert Párizs mindig is igyekezett némi távolságot tartani az észak-atlanti szövetségtől. Emlékezetes, amint 2019-ben Emmanuel Macron elnök, amúgy nem alaptalanul, agyhalottnak minősítette a NATO-t. A háború azonban egyfelől új lendületet adott a szövetségnek, másrészt Franciaország hozzáállását is alapjaiban változtatta meg. Az utóbbi hónapokban kevesebb szó esett arról a francia javaslatról, amely szerint erősíteni kell Európa védelmi kapacitásait. Az európai NATO-tagállamok ugyanis a szövetség erősítésére helyezik a hangsúlyt az orosz fenyegetés árnyékában. Franciaországban is egyre inkább az a vélemény kerekedik felül, hogy most a szövetség védelmi hatékonyságának emelése a prioritás. A francia katonák több európai NATO-tagállamban is jelen vannak, így Romániában vagy Észtországban, az Egyesült Királyság által irányított zászlóalj keretében. Emellett légi rendfenntartó feladatokat is ellátnak a franciák Kelet-Európában.
„Természetesen a katonai parádét meghatározza a jelenlegi stratégiai kontextus” – közölte az Elysée-palota egyik forrása a Le Figaróval. Külpolitikai szempontból mégis visszafogott lesz a parádé. Nem terveznek tiszteletadást az Oroszország ellen harcoló ukrán katonáknak. Idén 6300-an vonulnak végig a Champs Élysées-n, 120 járművel. Bemutatják a hadsereg legújabb páncélozott járműveit is. Az égen 25 helikopter, 64 repülőgép és egy drón követi egymást. Meghívták az eseményre az elhunyt katonák családtagjait.
Az ünnepségeken három Caesar önjáró löveget is felvonultatnak, amelyek a francia tüzérség büszkeségei, s a mobilitást és a pontosságot ötvözik 42 kilométeres maximális lőtávolsággal. Élesben bevetették már Irakban és Afganisztánban, de Ukrajnában is bizonyították hatékonyságukat. Tizenkét darabot már leszállítottak Kijev számára, és további hat célba juttatására is ígéretet tettek az ukrán hadsereg számára. Ez azért jelentős erőfeszítés a franciák részéről, mert a francia hadsereg is összesen mindössze 76 ilyen fegyverrel rendelkezik. A teherautó alvázára szerelt Caesar ágyú képes kikerülni az ellenség tüzérségi támadásait. Háromszáz darabot adtak el világszerte: Szaúd-Arábiába, Thaiföldre, Indonéziába és Marokkóba. Európában Dánia, Belgium és a Cseh Köztársaság, továbbá legutóbb, júniusban, Litvánia vásárolt belőlük. A június 14-én aláírt szerződés értelmében Vilnius 18 darab Caesar Mark II lövegre adott le megrendelést. Litvánia egyike a katonai parádén való részvételre meghívott kilenc országnak.
A francia kormány 2022-re a védelmi költségvetés 3 milliárd euróval való növelésére tett javaslatot, így a büdzséből várhatóan 44 milliárd eurót szánnak katonai kiadásokra.
