„Amikor utoljára Budapesten jártunk, még csak egy oké zenekar voltunk, mert akkor még nem volt itt velünk Matt Cameron” – mondta két nóta között Eddie Velder, a Pearl Jam frontembere. Persze, tegyük hozzá, az egykori Soundgarden dobos csatlakozása a bandához valóban a tökéletességre való törekvés fontos része volt, de csak egy kis része annak a folyamatnak, ami a grunge legendáktól a világ talán legjobb hard rock zenekarává válást eredményezte. Aki pedig ott volt kedd este a Pap László Sportarénában biztosan osztja a nézetet, hogy a seattle-i formáció élő produkciója az egyik legjobb, ami megeshet könnyűzenei szinten 2022-ben. Ez pedig nem csak a zenekarnak, a közönségnek is köszönhető, hiszen Vedder szerint is a covid után senki sem tudta, hogy visszatér-e a régi világ. Hát persze, hogy visszatért, részben a Perl Jam-nek hála.
Akkora bulit nyomtak ennek nyomatékosítására, hogy arra nagyon sokáig emlékezni fog a magyar koncertjáró közösség.
Első körben mindenképpen azért, mert a csapat hozta a hírnevüknek megfelelő monumentalitást: a várt játékidőn túl is nyomták a bulit, csaknem két óra és húsz percen keresztül szolgáltatták az extázist. A nyitó nótát, a Wash-t mi hallhattuk Európában először, a régi nagy slágerek, a Black, Ewen Flow és az első lezárásnak szánt, gigahosszúra elnyújtott Porch szinte elemelte az Aréna közönségét a földtől.
Olyan energiákat mozgattak meg Vedderék, hogy arra szinte nincsnek is szavak.
Ezt – nagy szavak – de csak átélni lehetett. A ráadásban, miután úgy elnyomták az Alive-ot, hogy abban szinte beleremegett az Aréna, és a szervezők felkapcsolták a lámpákat, még azért, biztos, ami biztos, még elnyomták az All Alond the Watchtowert – ezen azért mindenki csodálkozott. A ráadás ráadása ritka jelenség.
A show lelke, motorja katalizátora – folytathatnám naphosszat... – Eddie Vedder szemmel láthatóan élvezte a budapesti turné megállót. Nem egyszer elcsodálkozott azon a tényen, hogy utoljára 1996-ban járt itt a Pearl Jam és most tudatosult benne, hogy ez mekkora mulasztás volt, mivel ilyen közönség kevés van, mint akik tegnap este ott voltak – és nem fog többet ekkora hibát elkövetni, amint tehetik, visszatérnek. P
ersze elsütött egy olyan poént, hogy akik most itt tombolnak, lehet, hogy 1996-ban még nem is éltek, de annyi baj legyen. A frontember nagyon szívesen kommunikált a közel és távol lévő rajongókkal egyaránt, ha látott egy gyereket, lelkesen kidobott egy-egy csörgőt nekik. Bár ez produkcióból is kiderült, szavakban is egyértelművé tette, hogy ezen az este mindenki szerencsés volt. Főleg ők, a Pearl Jam tagjai, akik mázlisták, mert olyan áldott emberek, akik megtehetik azt, hogy ennyi embernek zenélnek és emiatt skrupulusok nélkül tudnak hinni az emberiségben és a humanizmusban. Ennek megfelelően, szépen lassan minden aktuális téma mellett kiállt Vedder: a nők egyenjogúsága, az anti-rasszizmus és a szabad Ukrajna sem maradt ki. Ahogy fogalmazott: megtehetik, mert ők nem indulnak semmiféle politikai pozícióért, az igazságért tudnak gond nélkül harcolni. Azt pedig, hogy mennyire közéleti figura Eddie, bizonyítja a hírekkel kapcsolatos elmélete: szerinte csak rossz, rosszabb és szar hírek vannak manapság, így mennyire jó, hogy a minap tudott egy cikken önfeledten nevetni.
Na, nem amerikai, helyi hírről van szó: jelesül, hogy a magyar rendőrök üldözőbe vettek egy kengurut Csepelen.
Ez a hír örök marad – a showbiz egyik furcsa velejárójaként.
Ha lenne egy végtelen pénzcsap a közelemben, azon nyomban megvenném a jegyeket a soron következő európai turnékra, hogy aztán írjak egy koncert turné memoárt, hogy úgy érezzem magam, mint a Majdnem Híres című Cameron Crowe klasszikusban – csak, hogy ne múljon el ez a cikk sem filmes életérzés nélkül.
Infó
Pearl Jam
Papp László Sportaréna
