– Folyamatos és konstruktív tárgyalásokat folytatunk a magyarországi hatóságokkal, a nyitott kérdések jól ismertek, és amint ezeket megoldottuk, véglegesíthetjük az értékelést – ezt válaszolta Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős alelnök a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozása után arra a kérdésre, hogy a magyar helyreállítási terv valóban bizottsági jóváhagyás előtt áll-e. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak egy magas rangú bizottsági tisztségviselő, azt hangoztatva, hogy a megbeszélések még nem hoztak eredményt.
A tárcavezetők tanácskozása után a soros EU-elnök képviseletében Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a 27 helyreállítási tervet el kell fogadni ahhoz, hogy a tagállamok hozzájussanak az orosz energiaforrásokról való leválást segítő brüsszeli pluszpénzekhez. A kormányok az év végéig szeretnének megállapodni a RepowerEU nevű támogatási eszközről, ami azt jelenti, hogy addig a magyar tervet is tető alá kéne hozni. Ezen kívül hátravan még a holland program értékelése is, de az azért csúszik, mert Hága csak a múlt héten nyújtotta be az Európai Bizottságnak.
Mint beszámoltunk róla, Gulyás Gergely a múlt héten bejelentette, hogy a kormány négy területen engedett a brüsszeli követeléseknek, így a helyreállítási tervről szóló megbeszélések kedvező fordulatot vettek. Később Orbán Viktor kormányfő ezt azzal egészítette ki, hogy az összes akadály elhárult a megegyezés útjából. A Gulyás Gergely által említett négy terület egyébként az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése, a korrupciós ügyekben az ügyészség döntésével szembeni bírósági jogorvoslat lehetősége, a jogalkotás előtt a megfelelő társadalmi egyeztetés, illetve az energiafüggőség mérséklése. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy ezeken túl vannak-e más elvárásai is a Bizottságnak az EU-s pénzekért cserébe, és ha vannak, pontosan melyek ezek.
A háború miatt gyenge a forint, megszorítást pedig csak a baloldal csinál Gulyás Gergely szerint – Kormányinfó percről percreMagyarország tavaly májusban nyújtotta be a nemzeti tervét Brüsszelben, amely részletesen bemutatja, hogy a kabinet mire kívánja költeni a 7,2 milliárd euró – tavalyi árfolyamon több mint 2500 forint – vissza nem térítendő támogatást. Az összeget a GDP 2020-2021-es becsült növekedése alapján számították ki az Unió székhelyén, majd idén júniusban hozzáigazították a valóságos adatokhoz. A vártnál jobb teljesítmény miatt az országnak jutó összeg így 5,8 milliárd euróra csökkent.
A biztosi testület szakértői kezdettől komoly kifogásokat támasztottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, elégtelennek ítélve egyebek mellett a korrupció visszaszorítását célzó tervezett intézkedéseket. A bizottsági jóváhagyás régóta húzódik, bár az utóbbi időben felgyorsultak a tárgyalások. Ha a brüsszeli testület a következő hetekben zöld utat adna a tervnek, akkor az a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa elé kerül, amelynek szintén rá kell bólintania ahhoz, hogy megszülessen a felek között az első részlet kifizetését garantáló pénzügyi megállapodás. Amennyiben ezt decemberig nem sikerülne tető alá hozni, Magyarország elveszíti az 5,8 milliárdos támogatás 70 százalékát.
Magyarország 560 milliárd forint értékű EU-s támogatást veszített, és jöhet még egy nagy mínusz, ha az Orbán-kormány nem lépÚjabb csörte a norvégokkal
A magyar kormány felmondja a Norvégiával kötött beruházási megállapodást – erre utal az a határozat, ami a Magyar Közlönyben jelent meg Orbán Viktor aláírásával. A határozat szövege szerint a kormány egyetért a „Magyarország Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya között (…) a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás bemutatott szövegével”. A magyar és a norvég kormány között régóta tart a vita a civilek támogatásáról, illetve a norvég alap pénzeiről, ennek része lehet az immár 31 éves megállapodás felrúgása is.
A 2020-ban lezárult hétéves uniós költségvetési időszakban a Norvég- (illetve az EGT) Alapból 214,7 millió euró támogatás járt volna hazánknak, de a Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett. A vitát az robbantotta ki, hogy a magyar kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak az elosztását, és azzal vádolta az alapkezelő Ökotárs Alapítványt, hogy kormánykritikus szervezeteknek adja a juttatásokat. Ezután Norvégia felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást, és végül Magyarország elesett a hét évre szóló teljes összegtől. A vita az akkori árfolyamon mintegy 77 milliárd forintos támogatás egy kis részéről, 4 milliárd forintról szólt, ennyi ment volna a Civil Alapnak. Ennek a pénznek az elköltésébe nem szólhattak volna vele Orbánék, akik végül emiatt inkább a teljes összeget veszni hagyták.
A kormány a kudarcot követően sem akart lemondani a pénzről, ezért Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”. Így a kormány tavaly novemberben megakadályozta, hogy az EGT országok brüsszeli tanácskozásukon közös közleményt fogadjanak el. Idén májusban Magyarország szintén megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről. NÉPSZAVA
