Kivételes gyorsasággal, a szakmai és ellenzéki kritikákat, javaslatokat lesöpörve, alig több, mint 24 óra leforgása alatt, az adóév közepén szavazta meg kedden az Országgyűlés fideszes többsége a Pénzügyminisztérium hétfőn benyújtott, a kiadózók tételes adóját (kata) érintő szigorítását. Katás vállalkozó így szeptember 1-jétől már csak főállású egyéni vállalkozó lehet, aki csak a lakosságnak szolgáltat. A kedvezményes, egyszerűsített adózásból ezzel kizárták a 450 ezer katás vállalkozó - a szakmai szervezetek becslései szerint - legalább kétharmadát. Vagyis azt a több mint 100 ezer embert, aki mellékállásban, vagy nyugdíj mellett katázott eddig, és azokat is, akik ezután akár csak 1 forint erejéig is számláznak cégeknek. Ők vagy újra egy bonyolultabb adózási formát lesznek kénytelenek választani, vagy inkább zsebre dolgoznak. A felkészülésre alig két hónapot adtak. Az új szabályozás eközben az eddigi 12 millióról 18 millió forintra emeli a kata igénybevételének árbevételi korlátját. Az adó mértéke pedig egységesen havi 50 ezer forint lesz.
A Minősített Könyvelők Egyesülete (MKE) szerint a fenti változtatásoknak többszázezer becsületes kisadózó lesz a kárvallottja. A kata átalakítása szükséges, de a lehető legrosszabb megoldás született. A változtatások életszerűtlenek, teljesíthetetlenek, a katás vállalkozók több mint háromnegyedének más adózási formát kell keresnie – vélekedett Harkai István, az MKE elnöke. Emlékeztetett: a katások - a taxisokon kívül - csak magánszemélyeknek és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket. Ha kifizetőtől - vagyis például cégtől, egyéni vállalkozótól, költségvetési szervtől - kapnak bevételt, azonnal megszűnik a kata-alanyiságuk. A taxisokon kívül lényegében mindenki, a fodrász, a műkörmös, a kozmetikus, a sminkes, bármilyen szerelő, az építőiparban dolgozó, a személyi edző, a hálózatépítő, a kisboltot üzemeltető, a webshopos, a programozó, borzasztóan nehéz helyzetbe kerül ősztől – sorolta Harkai István. Megjegyezte: mivel mindegyiküknél előfordulhat, hogy egy kifizető kér tőlük számlát, választhatnak, hogy vagy nem szolgálják ki őket, vagy nem katáznak. A legrosszabb esetben csak a munka elvégzése után derül ki, hogy a számlát kifizető felé kell kiállítani, így vagy ingyen dolgoztak, vagy azonnal kizárják őket a katából – hívta fel a figyelmet Harkai István.
Súlyos tízezrekkel kerül többe az átalányadózás
A katások számára egyéni vállalkozóként az átalányadózás lehet a reális alternatíva, ezt ajánlja a kormány is. Az mfor.hu számításai szerint ezzel azonban lényegesen nagyobb teherrel kell számolni. A kata esetében – 12 millió forintos bevételi határig, ugyanazon belföldi cégnek 3 millió forintnál többet nem számlázva - eddig havi 50 ezer, azaz évi 600 ezer forinttal le lehetett tudni az összes adó- és járulékkötelezettséget. A 12 millió forintos éves bevételből a katás 11,4 millió helyett az átalányadóval - kedvezmények, elszámolt költségek nélkül - 9,846 millió vagy 9,18 millió marad attól függően, hogy minimálbér vagy garantált bérminimum hatálya alá tartozó tevékenységről van-e szó. A veszteség ebben az esetben havi 129 500, illetve 185 ezer forint. Ötmillió forintos éves bevétel esetén katával 4,4 millió forint marad meg, átalányadóval 3,935 millió vagy 3,6965 millió. A havi veszteség 38 750, illetve 58 625 forint. Hárommillióból pedig kata esetén 2,4 millió, átalányadóval 2,115 millió vagy 1,8765 jut. A veszteség így havi 23 750, illetve 43 625 forint. Mivel az átalányadózás bonyolultabb, mint a kata, könyvelő segítségét is igénybe kell majd venni, ami az mfor.hu szerint akár további havi 20 ezer forintba is kerülhet.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elsietettnek, a kisadózókra nézve méltatlannak tartja a módosítást, és további tárgyalásokat tart szükségesnek. A kata az elmúlt években rendkívül sikeres adónemmé nőtte ki magát, és nagymértékben hozzájárult a szürke- és feketegazdaság visszaszorulásához. A kata lényegét jelentő alacsony adminisztrációs terhet és a kkv-szektor szereplőit adózásra ösztönző, méltányos adómértékét ezért mindenképp fenn kell tartani – fogalmaznak közleményükben. Elismerik: kisebb számban valóban jelen vannak a magyar gazdaságban olyan piaci szereplők is, amelyek nem az eredeti törvényalkotói szándéknak megfelelően használják ezt az adófajtát. Ennek a szűk körnek a gyakorlata azonban más módon is kezelhető lenne – írták.
A kormány visszaélésekre hivatkozva szűkíti le drasztikusan a katára jogosultak körét, mondván: csak bezárják a kiskapukat, mert egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, és ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Ezt a problémát ugyanakkor kezelni lehetett volna az ellenőrzések, vagy a cégek felé leszámlázható összegre vonatkozó passzusok szigorításával is. A sietség pedig végképp érthetetlen, hiszen így egy adóév közepén, a kisvállalkozók terveit felborítva változtatnak negatív irányban egy adó szabályozásán.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint a jelenlegi 450 ezer katás vállalkozó nagyjából 30 százaléka folytathatja katásként a működését, mivel az eddigi 12 milliós éves árbevételi határ a jelenlegi magas inflációs környezetnek megfelelően 18 millió forintra emelkedik. Az adónemből kiesők számára - társadalmi egyeztetésre alapozva - új adónem bevezetését javasolják, és csak jövő januártól vezetnék be az új szabályokat, hogy az érintetteknek legyen idejük megismerni az új adózási előírásokat, és azokhoz igazítani szerződéseiket. Emellett arra kérik a kormányt: teremtse meg a jogi lehetőséget a katás vállalkozók eseti jellegű üzleti ügyfeleinek kiszolgálására, például az árbevétel 15-20 százalékáig tegyék lehetővé a kifizetőknek történő számlázást.
Külföldre űzhetik az informatikusokat az új szabályok
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az Informatikai Vállalkozók Szövetsége (IVSZ) új adónemet javasol a kata átalakítása kapcsán. Úgy kellene átalakítani a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, az atipikus formák térnyerését. A digitális ágazatokban is egyre többen dolgoznak ugyanis a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában – hívták fel a figyelmet. Az IVSZ szerint tehát olyan adónemre van szükség, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható; támogatja az atipikus munkavégzést; adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható; vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre; felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé.
Figyelmeztetnek: két éven belül 26 ezer informatikus mérnök és IT szakember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról. Eközben egyre több ilyen szakember dolgozik szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek. Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – hangsúlyozták. Eközben a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, aki a katáról más adónemre áttérve drágábban tudja csak kínálni szolgáltatásait az árérzékeny, súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így az IVSZ szerint egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással lehet a hazai versenyképességre is.
Magyarország gazdasági érdekei
A kata-szigorítás időzítése azért is külön érdekes, mert a Bánki Erik fideszes képviselő vezette gazdasági bizottság szintén hétfőn nyújtotta be a „Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról” szóló politikai nyilatkozatot. Ebben azzal érvelnek, hogy a „globális minimumadó elfogadása jelentős többletterhet róna a magyar vállalkozásokra”, ami „békeidőben is súlyosan aggályos, a háború okozta különösen érzékeny gazdasági helyzetben pedig elfogadhatatlan.” A 140 ország által már elfogadott globális minimumadó 15 százalék lenne, míg Magyarországon a társasági adókulcs 9 százalék. A magyar kormány tehát egyidejűleg áll ki a nagyvállalatokat érintő adóemelés ellen, és vezet be a hazai kisvállalkozók számra gyakorlatilag adóemelést jelentő módosításokat.
Csak a helyesírást javították
Miközben kritikák áradata zúdult a hétfőn benyújtott kata-szigorításra, a fideszes Hende Csaba vezette törvényalkotási bizottság is 9 módosító javaslatot adott be a tervezethez. Olyan gyorsan dobták össze a pénzügyi tárcánál ugyanis az év közbeni adómódosítást, hogy több helyesírási hibát is vétettek. A módosítók így olyan részletekre terjedtek ki, mint hogy a „teljes körűen” kifejezést egybe, a „különadó fizetési” szót pedig kötőjellel kell írni, de javítottak több fölösleges vagy éppen hiányzó szóközt is. Az ellenzéki javaslatokat viszont lesöpörték.
Ezek egyike a helyi önkormányzatok által irányított, illetve az államháztartás részét képező költségvetési szervek, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére nyújtott szolgáltatások esetén, továbbá mellékállásban is engedte volna a katázást. A másik javaslat pedig januártól léptette volna életbe a változtatásokat. Végül tartalmilag eredeti formájában, de legalább javított helyesírással szavazta meg kedden az Országgyűlés fideszes többsége - 120 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett - a katázó kisvállalkozók ellehetetlenítését.
