Interjút adott Mesterházy Attila a kormánypárti Mandinernek, ebben egyebek között szóba került az is, hogy a szocialista politikus nemrégiben találkozott Vona Gábor volt Jobbik-elnökkel, és Schiffer András volt LMP-társelnökkel.
Az MSZP egykori miniszterelnök-jelöltje meglehetősen lesújtó véleménnyel volt arról, hogy Ujhelyi István elnöksége a jelek szerint elutasításra lelt a párton belül. „Még mindig azt hiszik, hogy belső hatalmi harcokkal, egymás kiszorításával, a személyes sértődöttségből fakadó bosszúhadjáratokkal meg tudják őrizni pozíciójukat a pártban. Csak azt nem értik azok, akiknek most már Ujhelyi se volna jó, hogy ha ezt játsszák, nem lesz párt” - fogalmazott. Hozzátette, az MSZP politikai értelemben a haláltusáját vívja, de még él, és ez reményt ad arra, hogy lassan felépüljön, az utolsó esélye van a túlélésre.
Orbán Viktor ügyes az emberek manipulálásában, így, ha az ellenzék impotens és csak magával foglalkozik, még a mostanihoz hasonló szociális válság hatására sem vehető biztosra a Fidesz jelentős népszerűségvesztése
- jelentette ki az MSZP-s politikus. Az interjúban szó esett a 2010 előtti, baloldali-liberális kormányzásról is, erről úgy vélekedett, túl sok volt a neoliberális kormányzati elem, amellyel sokan nem voltak kibékülve. Hozzátette, egy szociáldemokrata irányultságú pártnak az euroatlanti elköteleződés mellett a nemzeti érdekre, szuverenitási szempontokra is érzékenyebbnek kellene lennie. Gyurcsány Ferenc politikai meggyőződését alapvetően liberálisnak tartja, néhány baloldali beütéssel, ezért a kormányzása is neoliberális ideákon alapult. Ezzel szemben Mesterházy elmondása szerint nagyobb hangsúlyt szeretett volna adni az „M” betűnek a párt nevében.
Szóba került az is, hogy 2013 elején Mesterházy Attila bocsánatot kért a határon túli magyaroktól 2004. december 5-i népszavazásra vonatkozó, kettős állampolgárság elleni gyurcsányi kampányért, ezt szimbolikus lépésnek nevezte a rosszul feltett kérdésre adott rossz válasz miatt, nem volt mögötte politikai számítás. A 2014. évi választási vereséggel kapcsolatban egyebek között problémaként jelölte meg, hogy Bajnai Gordon Együttel való 2012. évi színre lépését követően a választók számára érdektelen technikai kérdések kerültek előtérbe, nem a választókkal foglalkoztak. Szerinte ugyanez ismétlődött meg az idei választások előtt is.
A mostani helyzetre vonatkozóan Mesterházy Attila úgy vélte, az MSZP-ből kilúgozták a demokratikus normákat, de ez nem Ujhelyi István félreállításával kezdődött, hanem a legutóbbi, 2020-as tisztújításkor. Konkrét neveket Ujhelyihez hasonlóan ő sem említett, de a cél szerinte az, hogy ne lehessen radikális változásokat véghezvinni a MSZP-ben, mert az felborítja a status quo-t, és a végén még a vezetőknek vállalniuk kellene a felelősségüket. Mesterházy szerint a pártelit nem tud „lemondani a hivatali autó slusszkulcsáról”. Az egyszázalékos MSZP ennek az arroganciának, kiszorítósdinak lett az eredménye - summázott.
Szó esett a politikus nemrég lezajlott találkozójáról Vona Gáborral és Schiffer Andrással. „Régen tervezgettük, hogy leülünk egyet beszélgetni és ehhez a történelmi választási vereség apropót adott. Szóval mi is elemeztünk. Vona Gáborral 2010 után sok kemény csörtém volt a parlamentben, de mindig tehetséges politikusnak tartottam, még úgy is, hogy akkoriban egyetlenegy mondatával sem értettem egyet. De azt is meg kell jegyezni, hogy volt benne bátorság stratégiai fordulatot csinálni a Jobbikban, ő indította el a pártot a jobbközép irányba” - fogalmazott. Schiffer Andrást pedig „nagyon intelligens, szavatartó és korrekt politikusnak” írta le, akivel jól tudott együttműködni. Egy-két kérdést leszámítva a mai politikai helyzetértékelésével is egyetért. „Az elmúlt években is rendszeresen beszélgettünk és kicsit távolabbról nézve elemezgettük hol a politikai forgatókönyveket, hol pedig a magyar futballválogatott esélyeit. Egyszóval Schifferrel szívesen dolgoznék együtt valamilyen formában, igaz ennek ma nem látom a szervezeti kereteit” - mondta.
Végezetül az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kérdésre kifejtette, nem a NATO hibázott, amikor Ukrajna integrálása felé irányuló lépéseket tett, hanem Vlagyimir Putyin, amikor megtámadott egy szuverén országot.
