A magyarországi felnőtt lakosság jó harmada még soha nem találkozott olyan mértékű inflációval, mint a mostani, hiszen a 2022. júniusi pénzromlás 11,7 százalékos - évesített - mértékére utoljára 1998-ban volt példa. Nem könnyíti meg a tisztánlátást, hogy a kormány az egyébként az egész világra jellemző rohamos áremelkedés legfőbb okát abban a hadműveletben lelte meg, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen. Orbán Viktor kormányfő a jelenlegi helyzet leírására - erősen szimplifikáltan - a "háborús infláció" kifejezést használja, megoldási módként a békét ajánlva.
Mindezzel azt próbálja elfedni, hogy az elszabadult áremelkedési hullám megfékezésére mindeddig csak látszatintézkedéseket sikerült felsorakoztatni. A forint rekordmélységű gyengülése azonban olyan hatalmas pofon lehetett, amely talán kijózanítólag hat - még ha a megteendő lépések (alapkamatemelési sorozat, próbálkozások a Brüsszellel való kapcsolatok rendezésére) erősen elkéstek is.
A mostani, a mindennapi tapasztalatokat nem mellesleg alaposan alulíró inflációs adatok láttán a családok ismét azzal kénytelenek szembesülni, hogy 2022 az előzetes kormányzati várakozások és ígéretek ellenére a reáljövedelmek csökkenésének éve lesz. Ennek korántsem mond ellent, hogy az adatok szerint egy év alatt a kiskereskedelem volumenében 16 százalék körüli növekedést tudott felmutatni. Még ha a statisztikai számítások időszakában még létező, Magyarországra irányuló benzinturizmust levonjuk is ebből, akkor is azt tapasztaljuk, hogy az üzletláncok legalábbis minden várakozást felülmúló forgalmat tudnak felmutatni.
Az okok nyilvánvalóak. A lakosság az egy év alatt átlagosan 20 százalékot meghaladó élelmiszerár-emelkedés dacára nem csökkenti a fogyasztását. Vagyis - egyelőre - nem a gyomrán spórol! Viszont, habár erről nem szólnak a kiskereskedelmi adatok, folyamatosan növekszik a nélkülözők száma is. De feltehetően már csökkentik - illetve átstrukturálják - a napi fogyasztásukat a bérküzdelmet folytató pedagógusok, szociális munkások és rendvédelmi dolgozók közül azok is, akiknek a havi jövedelme alig haladja a minimálbér összegét.
A kormányzat leghibásabb intézkedései közül kimagaslik a hamis elnevezésű extraprofit adó. Most már nem az a kérdés, hogy áthárítják-e a kipécézett gazdasági szereplők, mert ehhez nem férhet kétség. A helyzet ennél is rosszabb: többet hárítanak át, mint amekkora a várható adófizetési kötelezettségük többletterhe, sőt már az esetleges bírságokat is bekalkulálják.
Ráadásul olyan "gazdaságvédelmi" intézkedés is született, amely az infláció növekedésének melegágya. Ilyen a népegészségügyi termékadó mértékének felemelése, illetve kiterjesztése olyan árucikkekre, amelyeknek fogyasztása az egészség megőrzését szolgálja. A kapzsi állam már nem törődik eredeti céljával - az egészséges életmódra neveléssel -, csak a növekvő költségvetési bevételeket tartja szem előtt, mit sem törődve az inflációgerjesztő hatással. A rohanó infláció kivédésére azonban láthatóan nincs recept!