Norvégia;gázellátás;

- Északi áramlat

Európa versenyt fut az idővel. Télig annyira fel akarják tölteni az Unió államai a gázkészleteiket, amennyire csak lehet: akár arra is fel kell készülni, hogy a Kreml elzárja a gázcsapokat. Annál is inkább, mert a Gazprom már hetek óta a szokottnál jóval kevesebb gázt szállít az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Norvégia szerepe ezért kivételesen felértékelődött, Oslo adja az európai gázszükséglet negyedét. Elvben magától értetődő lenne, hogy legalább a norvégiai gázszállítást nem fenyegetheti veszély, ezért is ért derült égből villámcsapásként egy sor európai országot a norvég gázipari dolgozók sztrájkja. A termelés nagy részének leállításával fenyegettek, amivel az egész kontinens gázellátását sodorták volna veszélybe. A bejelentés hatására kedden hat százalékkal emelkedett a gáz ára Európában.

A norvégiai olaj- és gázipari dolgozók mintegy 15 százaléka tagja a munkabeszüntetést hirdető Lederne szakszervezetnek. Béremelést követeltek a növekvő infláció miatt, amely májusban elérte az 5,7 százalékot, ez 1988 óta a legmagasabb érték. A Lederne tagjai a múlt héten leszavaztak egy javasolt bérmegállapodást. Az ország más olaj- és gázipari szakszervezetei elfogadták ugyan a kompromisszumot, de ha a Lederne munkatársai a teljes leállást választották volna, úgy a norvég export 56 százalékkal csökkenne.

Az európai energiapiac összeomlását végül a norvég kormány akadályozta meg, amely arra kötelezte a munkásokat és az érintett cégeket, hogy egy független testület elé vigyék a vitájukat ahelyett, hogy rögtön leállítanák a termelést. Az oslói kabinetnek bizonyos feltételek mellett lehetősége van beavatkozni a munkaügyi vitákba, bár ritkán él ezzel a lehetőséggel.

A munkások újra dolgoznak, a gáz ára ismét csökkenni kezdett. De ez az eset is azt jelzi, hogy az egész kontinens energiaellátása egy hajszálon múlik.