;

Oroszország;kémügy;tudósok;

- Veszélyes hivatás tudósnak lenni Oroszországban

A putyini rendszer nem csak a háborúról szól, hanem a fokozódó belső elnyomásról is. A titkosszolgálatnak ott is ügyeket kell kreálnia, ahol nincsenek. 

Július harmadikán a rendőrség eltávolította a virágokat, megemlékező feliratokat, amelyeket a novoszibirszkiek Valentyin Koptyug akadémikus szobránál raktak le, s a hatóság még őrt is állított az emlékműhöz. A virágokkal az 54 éves korában elhunyt Dmitrij Kolker professzort gyászolták. A lézerfizikust június 30-án vitte el az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) egy magánklinikáról, ahol végstádiumú rákkal kezelték. A lefortovói börtönbe vitték, ahol két napra rá meghalt. Makszim Kolker, a tudós fia azt írta egy internetes bejegyzésben: az FSZB meggyilkolta apámat.

A spontán tiltakozók megemlékeztek egy másik letartóztatott novoszibirszki tudósról is, akit Kolkerral egy időben vitt el az FSZB Moszkvába. A hetvenöt éves Anatolij Maszlov a helyi elméleti és alkalmazott mechanikai intézet tekintélyes kutatója. Mindkettőjüket hazaárulással vádolják, s azzal, hogy államtitkokat adtak át Kínának. Kolker halálának és az idős kutató elhurcolásának híre eljutott külföldre is. Kolker fia azt mondta, hogy a nyomozók szerint apja még 2017-ben követte el a hazaárulás bűnét, amikor kínai egyetemeken tartott előadásokat. A fiú úgy tudja, hogy az előadások szövegét előzőleg egyeztették az egyetem úgynevezett egyes számú, a titkos dokumentumokkal foglalkozó osztályával, s a kutatót egész kínai útján kísérte az FSZB egy tisztje. Maszlovot szintén a kínaiakkal való tiltott együttműködéssel vádolják. Egy internetes kiadvány szerint ő a hangsebességnél sokszorta gyorsabb mozgás jelenségével foglalkozott, s ezzel kapcsolatban adott volna át államtitkokat Pekingnek.

Az amerikai Szabadság Rádió szibériai kiadásának forrásai szerint Maszlovot és kollégáit korábban egyenesen felszólították a hatóságok a külföldi partnerekkel való együttműködésre. A tudós dolgozott az amerikai Boeinggel, valamint kínai és német fejlesztőkkel is, most viszont lecsaptak rá. Az orosz ellenzéki sajtó összegzése szerint csak az utóbbi öt évben és csak Novoszibirszkben - Oroszország egyik fő tudományos-kutató központjában - 12 elismert kutató ellen indult ilyen eljárás. Jellemző egyébként, hogy a már halott Kolkert egy TASZSZ-hírben nagy kárt okozó csalással is meggyanúsítják.

A Novaja Gazeta szerint a putyini években harmincnál több tudóst tartóztattak le, s indult ellenük vizsgálat, kerültek hosszú évekre börtönbe „kémkedés és hazaárulás” vádjával.

Ilyen ügyekben 1999 óta egyetlen felmentő ítélet sem született, bár előfordult, hogy még vádemelés előtt megszüntették az eljárást. Az orosz bíróságoknál általában fel sem merül, hogy kétségbe vonják a vád valódiságát. Jellemző, hogy államtitok megsértéséért elítéltek egy Ázsia-kutatót, aki átadta egy dél-koreai diplomatának az orosz Kelet-Ázsia-politikáról szóló elemzésének téziseit. A bírót nem rendítette meg a vád iránti bizalmában a tény, hogy az előadás addigra megjelent egy folyóiratban, s nyilvános, nem-titkos fórumon is elhangzott. Ugyancsak a Novaja Gazeta idéz egy fizikust, akit nevetséges váddal több évre becsuktak. A kutató azt mondta, hogy a sztálini korban jobb lett volna neki, mert akkor egy kutató-fejlesztő intézeti börtönbe, un. saraskába zárják, ahol tovább foglalkozhatott volna azzal, amit szeret.

Ma már a történelemhez tartozik, hogy a 2000-es évek elején még létezett egy elismert tudósokból álló kis csoport, amelynek a fizikai Nobel-díjas Vitalij Ginzburg  tagsága adott tekintélyt. Az ő megszólalásaik adtak bizonyos védelmet az FSZB által üldözött kutatóknak. A bizottság azonban már nem létezik, tagjai egy kivétellel elhunytak.

Az orosz tudomány a gorbacsovi évek alatt kezdett mélyebb kapcsolatokat építeni a külvilággal, s ez Jelcin elnöksége alatt folytatódott. Az orosz kutatók tudatában voltak annak, hogy az elszigetelt tudomány nem lehet sikeres. Ráadásul az állami finanszírozás összeomlott a kilencvenes években, ez is kikényszerítette a közös kutatásokat. Putyin elnöksége alatt fordulat következett be: a tudomány ugyan nem kapott sokkal több pénzt, de megugrott az erőszakszervezetek tekintélye. Az FSZB állandó képviselői újra megjelentek minden tudományos és felsőoktatási intézményben. Nem csak a természettudományos, esetleg katonai jelentőségű kutatóhelyeknek lett állandó elhárítótisztje, de a balettakadémiának vagy a színművészeti főiskoláknak is. A titkosszolgálati emberek pedig eredményeket, leleplezett kémeket akartak produkálni.

Nevetségesnek lehetne mondani ezeket a történeteket, ha nem emberi sorsokról lenne szó.

Az FSZB számára kémgyanús minden olyan kutató, aki „ellenséges” tudományos közlönyben publikál, esetleg (államilag egyeztetett) közös kutatásban vesz részt vagy külföldi támogatást kap, külföldiekkel találkozik.

A kémelhárítók aligha értenek a tudományhoz, de a leírások szerint többnyire sikerül nekik olyan „szakértőket” felvonultatni a bíróság előtt, akik igazolják a vádat. Az FSZB többnyire idős és tekintélyes gyakorlati kutatókat vesz célkeresztbe. Nemzetközileg elismert orosz tudósokat, akiknek – éppen tekintélyük miatt – kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálójuk van. Ez eleve kémgyanússá, potenciális hazaárulóvá teszi őket. Minden eljárás titkos, beleértve az ügyészségi vizsgálatot és a zárt bírósági üléseket is. Az ügyvédeket pedig szintúgy némaságra kötelezik.

Az orosz tudósok elleni legutóbbi ügyek nem az aktuális háborús hisztéria következményei. Hasonló koholt eljárások folyamatosan vannak, s a rezsim lényegéről beszélnek. A putyini állam nem egyedül az Ukrajna elleni háborúról, a birodalmi expanzióról szól, a sztálini nosztalgiával együtt jár a sztálini megfélemlítő, sőt terrorrendszer újjáépítése is. A kudarcokért felelősöket kell találni – ez esetben azok lehetnek a nemzetközi kapcsolatokkal bíró értelmiségiek -, ez még jól is jön, amikor a propagandagépezet hisztérikusan támadja az „Oroszországra rontó kollektív Nyugatot.” Az FSZB elődszervezetei is épp így kezdték: kémeket, szabotőröket produkáltak, először kisebb csoportokat, a tömeges terrorra ezután kerítettek sort.    

Néhány héten belül már a harmadik megdöbbentő tömeggyilkosság történt az Egyesült Államokban.