A politikus most a Twitteren tette közzé az elnök válaszát, amelynek lényege: nem mondhatja meg a magyaroknak, hogy kit küldjenek Brüsszelbe.
A válaszlevél leszögezi: az Európai Tanács összetételét az EU-Szerződés határozza meg. Eszerint az intézményt a tagállamok állam- illetve kormányfői, a testület elnöke és az Európai Bizottság elnöke alkotja.
Az elnök szerint az Európai Tanácsnak nincs mérlegelési jogköre, hogy kit hívjon meg az üléseire. A tagállamoknak kell eldönteniük, hogy képviseltetik-e magukat, és azt is, hogy fennállnak-e olyan okok, amelyek miatt az állam- vagy a kormányfőjük nem vehet részt a csúcsszintű találkozón. Sem az Európai Tanács, sem annak elnöke nem dönthet arról, hogy a nemzeti jog alapján ki a tagállam állam- vagy kormányfői szintű képviselője, válaszolta Charles Michel a zöldpárti EP-képviselőnek.
Jogászok azonban rámutatnak, hogy az EU-szerződés igenis ad lehetőséget egy vezető kizárására a testületből.
A nevezetes hetes cikkelyes eljárás végén például dönthetnek úgy a tagállamok, hogy az adott kormány képviselője nem vehet részt az Európai Tanács ülésein.
Magyarország ellen 2018 óta zajlik az eljárás, de még mindig csak a párbeszéd szakaszában tart.
Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készítettHa nem sikerül megállapodni Brüsszellel, a recessziót kockáztatják Orbánék