Jakab Péter lemondása miatt megüresedett a pártelnöki poszt, a Jobbik rövid időn belül másodszor is tisztújító kongresszust tartott. Ahogyan arról beszámoltunk, három elnökjelölt gyűjtött össze elegendő ajánlást: Ander Balázs alelnök, a mátészalkai Földi István (aki állítja, hogy ártatlanul vádolták szexuális bántalmazás elkövetésével), valamint Gyöngyösi Márton EP-képviselő.
A szombati kongresszuson Ander Balázs visszalépett Gyöngyösi Márton javára. Az elnök megválasztásához ugyanis az érvényes szavazatok több mint fele szükséges, második fordulóra viszont a párt belső szabályai nem adnak lehetőséget. Borítékolható volt, hogy három jelölt esetén annyira megoszlanak a szavazatok, hogy senki nem éri el a kellő támogatottságot. Ebben az esetben a Jobbik elnök nélkül maradt volna, új kongresszust kellett volna összehívni.
Előre sejteni lehetett, hogy a Jakab Péter emberének számító Földi István nem fog visszalépni. Ander Balázst és Gyöngyösi Mártont pontosan ugyanannyi, 68-68 helyi szervezet ajánlotta elnöknek (Földi Istvánt 64). Az alapszervezetek azonban – méretüktől függően – eltérő számú küldöttet delegálhatnak a kongresszusra. Így nézve már volt különbség: a jelölések alapján Gyöngyösi Mártont 85, Ander Balázst 74 küldött támogatta. Ezért döntött úgy Ander, hogy ő lép vissza Gyöngyösi javára.
Gyöngyösi Mártont végül 68 százalékos arányban, 153 szavazattal választották meg a Jobbik elnökének.
A tisztújítás után rendezett sajtótájékoztatón Gyöngyösi név szerint is köszönetet mondott Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettesnek a támogatásáért. Az új pártelnök hangsúlyozta: a tagság arra vágyik, hogy a nyugtalanság időszakát követően újra munkához lássanak, reményt adjanak a magyar embereknek. Gyöngyösi
nemzeti, konzervatív pártot szeretne vezetni, ma ugyanis – mondta – Magyarországon nincs valódi nemzeti és valódi konzervatív párt a politikai palettán.
„A Jobbik egy konzervatív, Európa-párti párt lesz a következő időszakban is” – jelentette ki. Elképzelése szerint a Jobbik olyan értékelvű pártként fog működni. amely hiteles, önazonos és felvállalja saját elképzeléseit. Az önazonosság nem lehet öncélú: az emberek problémáira és a nemzeti sorskérdésekre kell fókuszálni. Gyöngyösi abban bízik, hogy a Jobbik valamennyi „hazájára büszke, demokratikus gondolkodású magyar ember szellemi otthona és közössége” lesz.
A cél – folytatta a pártelnök – egy sikeres, jóléti európai Magyarország megteremtése, amely biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt minden polgárának. Az elmúlt időszakban az ellenzék főleg a pártok együttműködésére koncentrált, ennek részleteivel foglalkozott. Ezek fontos kérdések, de – állapította meg Gyöngyösi – „nekünk az április 3-i választást követően komolyan el kell gondolkodnunk, hiszen az ellenzék teljesen összeomlott ebben a megmérettetésben”.
Lehet, hogy sor kerül még ellenzéki együttműködésre, de „most elsősorban a nemzeti, konzervatív politikát kell megerősítenünk”. A pártelnök feladatának érzi, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat és az ellenzéket, a Jobbik vezetésével együtt megmutassa azt, hogy lehet alternatívát kínálni a kormánnyal szemben.
Megkérdeztük, már most eldöntött ténynek tekinthető-e, hogy a Jobbik külön indul a 2024-es az EP-választáson (akkor is, ha az EP-választást az önkormányzati választással egy időben rendezik majd). Gyöngyösi elmondta, hogy különálló véleményük van az EU-s politikával kapcsolatban. A Jobbik a „józan politikában” hisz. Nem kívánja képviselni „sem a túlzott föderalizmust, sem az extrém szuverenizmust”, ami pedig nehezen összeegyeztethető más pártok programjával. Jelen állás szerint ezért valóban úgy néz ki, hogy a Jobbik külön indul az EP-választáson.
A sajtótájékoztatón Gyöngyösi Márton kérdést kapott a csaknem tíz éve elhangzott „zsidólistázós” beszédével kapcsolatban is. A Jobbik új elnöke válaszában arra utalt, hogy ez a régi történet már csak a kormánypárti sajtót foglalkoztatja.
