Bár az ellenzék választási veresége után a Jobbik kongresszusa megerősítette tisztségében Jakab Pétert, ő nem sokkal később – miközben maradt parlamenti frakcióvezető – lemondott az elnöki pozícióról.
Döntését azzal indokolta, hogy az új elnökségben nincs meg a többsége, kivették kezéből az irányítást.
Lemondott Jakab Péter, a Jobbik elnökeA Jobbikban
láthatóan nem készültek fel arra az – extrémnek amúgy nem nevezhető – eshetőségre, hogy kettőnél több elnökjelöltnek sikerül elegendő ajánlást összegyűjtenie.
Korábban ilyesmire nem volt példa, most viszont pontosan ez a helyzet. Jobbikos politikusok elmondták lapunknak: az alapszabály szerint az elnök megválasztásához az érvényes szavazatok több mint fele szükséges, de a párt belső választási szabályzatában sincs rendelkezés arra az esetre, ha egyik jelölt sem szerez kellő támogatottságot. Márpedig három elnökjelölt esetén bőven elképzelhető, hogy így lesz. Második fordulóra, ahol már csak a két legtöbb szavazatot kapó jelölt indulhatna, nincs lehetőség: új tisztújító kongresszust kell összehívni.
A Jobbikban a választási matekozástól eltekintve is zavarosak a viszonyok. A mátészalkai Földi István annak ellenére aspirálhat az elnöki posztra, hogy nemrég szexuális zaklatással vádolták. Földi úgy érzi, hogy hitelt érdemlően bizonyította ártatlanságát „minden idők egyik leggusztustalanabb karaktergyilkossága” ügyében. Tény: Jakab Péter mellette állt ki az elnökválasztási kampányban.
Ander Balázs a legutóbbi tisztújításon a legtöbb szavazatot kapta alelnökként. Az elnökség több tagja most is őt támogatja. Ander a közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a pártot „nem egyszemélyes hadseregként, hanem a tagsággal egyetértésben kell vezetni”. A Jobbiknak szociálisan érzékeny néppárti politikát kell képviselnie, de „nem szabad háttérbe szorulnia a nemzeti identitásunk alappilléreinek sem”.
Potocskáné Kőrösi Anita elnökhelyettes, akit Jakab Péter a közelmúltban sikertelenül próbált meg kizáratni a pártból, végül Gyöngyösi Márton EP-képviselő táborához csatlakozott. Gyöngyösi – mint azt a Facebook-oldalán írta – szeretné elérni, hogy „ebben az őrült világban a Jobbik a józanság pártja” legyen. A tét szerinte az, hogy „fel tudjuk állni egy elnyomó rezsimmel szemben”, most „nem az álmodozás, hanem a kemény munka ideje van”.
A legkevésbé Földi Istvántól várható, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Megkérdeztük Ander Balázst és Gyöngyösi Mártont, hogy valamelyikük hajlandó-e visszalépni a másik javára, de a kongresszus előtt egyikük sem akart nyilatkozni. A legfőbb kérdés tehát pillanatnyilag nem is az, hogy ki lesz a Jobbik elnöke, hanem az, hogy egyáltalán lesz-e elnöke a Jobbiknak.