Sok szó esett tavaly a német katolikus egyházról. A szinodális útnak nevezett folyamat során ugyanis nagyon előremutató reformjavaslatok születtek a családot érintő kérdésekben, más kérdés, hogy ezek megvalósulásához a Vatikán hozzájárulására is szükség lenne, s egyházi részről sok bírálat is érte a „túl merész” német elképzeléseket.
Minden jel azonban arra utal, hogy hiába nyitott a német főpapok nagyobbik része a változtatásokra, akár arra, hogy véget vessenek a cölibátusnak, a hívők és az egyház közötti bizalmatlanság mégis csak egyre nő. Sokan bizonyára nem bíznak abban, hogy belátható időn belül valóban változások történnek az egyházon belül, másokat a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények vesztették el bizalmukat.
Az okok tehát különbözőek lehetnek, a Német Katolikus Püspöki Konferenciának a kilépésről szóló számai mindenesetre aggodalomra adnak okot az egyház számára. Igaz, a statisztika bejelentésekor igyekeztek kissé elrejteni az adatokat. Először azzal kezdték a beszámolót, hogy a plébániák száma 68-cal 9790-re csökkent 2021-ben. Utána a papi hivatásokról tettek közzé adatokat, majd a püspöki konferencia sajtótájékoztatójának csak a legvégén közölték, hogy 2021-ben 1465-en beléptek ugyan az egyházba és 4116-an pedig visszaléptek, ugyanakkor 359 338 (!) a kilépők száma. Soha ennyien nem intettek búcsút az egyháznak, így ez az év fekete betűkkel kerül be a német katolikus egyház történelemkönyvébe:
arányait tekintve a 21,6 millió német katolikus 1,7 százaléka lépett ki.
Az előző, 2019-es rekordévben még „csak” 273 000-an távoztak. Ezzel szemben szinte sikerként könyvelhető el, hogy 2020-ban 221 390-en léptek ki. Ez a szám azonban kissé csalóka, hiszen a koronavírus-járvány miatt a kilépéseket regisztráló intézmények, illetve az anyakönyvi hivatalok jóval kevesebb ideig voltak nyitva.
Szakértők számára az új, sokkoló adat nem okozott meglepetést. Miután az elmúlt hónapokban a kerületi bíróságokon sorban álltak a lemondani szándékozók, és a plébániákról riasztó hírek érkeztek, a püspököknek fel kellett készülniük a legrosszabbra, emlékeztet a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Georg Bätzing püspök a Német Püspöki Konferencia elnökeke nem köntörfalazott: Mint fogalmazott, mélységesen megdöbbentette az egyházat elhagyók rendkívül magas száma. Utalt arra, a számok alapján egyértelmű, hogy a németországi katolikus egyház „mély válságba” került.
Szintén aggasztó az a jelenség az egyház számára, hogy
nemcsak azok távoztak, akiknek hosszú idő óta alig, vagy egyáltalán nem volt kapcsolatuk plébániájukkal, s nem jártak misére, hanem az aktív hívők is.
Bätzing egy fontos összefüggést is felvetett, szerinte az adatok az egyházi reformok hiánya miatti csalódottságra utalnak. Ez nem is annyira burkolt bírálata azoknak a – nem is csak németországi – főpapoknak, akik hevesen ellenzik a reformokat. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az evangélikus egyháznál messze nem volt ilyen mértékű a távozások növekedésének aránya. A másik bizonyíték a kölni egyházmegye. Ezt a konzervatívnak tartott Rainer Maria Woelki érsek irányítja, aki azért is kétes hírű főpap, mert némi árnyék vetült rá az egyházmegyéjében a papok által elkövetett szexuális visszaélések feldolgozásánál. A Vatikán azonban mind a mai napig nem menesztette. Aligha véletlen, hogy egyetlen más egyházmegyében sem növekedett az egyházi kilépések száma tavaly olyan erőteljesen, mint itt, ami szintén a hívők csalódottágát mutatja: az előző, 2019-es évhez az emelkedés több mint 60 százalékos volt, bő 24 ezerről mintegy 41 ezerre nőtt. Ez az egyházmegye 1,8 millió hívőjének 2,2 százalékát jelenti.
A többi egyházmegyében vegyes a kép. A többi nagy egyházmegyékben, Münchenben és Freisingben, illetve Berlinben is nagyon magas volt az egyházból kilépők száma, más egyházmegyékben viszont csak mérsékelten emelkedett 2019-hez képest. Az egyházkilépések ugrásszerű növekedése az egyházi adóbevételek jelentős csökkenésével jár. A freiburgi Albert-Ludwig Egyetem „Generációk közötti szerződések” nevű kutatóközpontja 2019-ben közzétett tanulmánya azt jósolta, hogy 2060-ra 49 százalékkal, összesen 22,7 millióra csökken a katolikus egyház tagjainak száma.
