Belaruszban négy hónappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának megindulása után a helyi független sajtó tudomása szerint egyre többen kapnak katonai behívóparancsot, ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar csütörtökön „rejtett mozgósításról” beszélt.
A belarusz ellenzéki Zerkalo (Tükör) hírportál arról számolt be, hogy az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli, déli Homel régióban az utóbbi napokban megsokasodott azok száma, akik behívóparancsot kaptak. Olyanok is kaptak felszólítást, hogy jelentkezzenek a kaszárnyákban, akiket korábban katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak. Az ukrán vezérkar azt közölte, rejtett mozgósításról van szó, információi szerint július közepéig hadgyakorlatokat terveznek Belaruszban a hadkötelesek bevonásával.
Minszk Moszkva szövetségeseként rendelkezésre bocsátotta területét és légterét az Ukrajna elleni orosz támadásokhoz. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök többször hangsúlyozta, hogy belarusz katonák nem vesznek részt a szomszédos országban folytatott hadműveletben, mindazonáltal a kijevi vezetés nem zárja ki, hogy Belarusz esetleg közvetlenül is belép a konfliktusba, tekintettel arra, hogy területéről orosz katonák már lőttek ki rakétákat ukrajnai célpontok ellen.
Uladzimir Makej belarusz külügyminiszter és orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov csütörtökön közös nyilatkozatot adtak ki a két ország diplomáciai kapcsolatainak harmincéves évfordulója alkalmából. A két tárcavezető aggodalmát fejezte ki, hogy egy sor ország és katonai-politikai szervezet „destruktív tevékenységével feszültséget kelt”, aláásva a nemzetközi és regionális stabilitást, és lerombolva a fegyverzetellenőrzést szolgáló rendszereket. Hangsúlyozták, hogy „a nyugati államoknak az európai hatalmi egyensúly felborítására irányuló erőfeszítései példa nélküliek” a hidegháború vége óta, különös tekintettel az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai potenciáljának, valamint hadgyakorlataik mértékének növelésére, valamint a globális amerikai rakétavédelmi rendszer és európai szegmensének kiépítésére. „Mindez közvetlenül érinti Belarusz és Oroszország nemzeti érdekeit, és veszélyt jelent a békére, biztonságra és stabilitásra az európai régióban” - tették hozzá.
