Felültetve érezhetik magukat az Orbán-kormány utólagos beavatkozásai miatt azok az adósok, akik hallgatva az intő szóra a biztonságosabb, de drágább, hosszabb időre kamatfixált hiteleket vettek fel. Ők eddig többet fizettek hitelükért, és e döntésüket most igazolná az emelkedő kamatkörnyezet, ám a kamatstop eltorzítja a viszonyokat. A hosszabb távra rögzített kamatú, de most éppen kamatfordulóhoz érkező hitelekre ráadásul nem vonatkozik a kamatstop, így e hitelek törlesztőrészletei a következő öt évre jelentősen megugranak.
Az idei évben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 28 647, ötéves kamatperiódusú hitel árazódik át, de ebből csupán az a 4229 kölcsön élvezheti a kamatstop előnyeit, amelyet valamilyen államilag támogatott konstrukcióban vettek fel. A többi, éven túli kamatfixálású hitelere a rendelet meghosszabbítása után sem vonatkozik a kamatstop, hiába van az idén ezeknek is a kamatfordulója – erősítette meg lapunknak a jegybank.
Ez azt jelenti, hogy azok az adósok, akiknek a törlesztőrészlete a biztonság áraként eddig is magasabb volt, most a megugrott kamatszinten rögzíthetik hiteleik kamatlábát újabb öt évre.
Azok az adósok viszont, akik a mesebeli tücsök módjára, lesz, ami lesz alapon, az induláskor olcsóbb, de kiszámíthatatlanabb, változó kamatozású hitelt vettek fel, az év végéig élvezhetik a kamatstop által mesterségesen fenntartott kamatelőnyt, azaz az alacsonyabb törlesztőrészleteket.
A jegybank ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, a kamatstop azon hitelek esetén él, amelyek kamata referencia-kamatlábhoz kötött, így a kamatperiódusban rögzített kamatozású hiteleknél a rendelet nem alkalmazható. Adataikból az is kiderül: eddig összességében 160 235 jelzáloghitelt vettek fel 5 éves kamatperiódussal, vagyis, ha a kormány netán jövőre is tovább hosszabbítaná a kamatstopot, és nem változtat a fenti szabályozáson, akkor további hitelesek néznek majd szembe a pénzügyi öngondoskodásért cserébe járó kormányzati „jutalommal”.
A jegybank évek óta sulykolja, hogy a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete a kedvező kamatkörnyezetben ugyan alacsonyabb, hosszú távon azonban a rögzített kamatozás jelenti a biztonságot. Hiszen akkor az olyan emelkedő kamatkörnyezetben sem nőnek meg az adósok terhei, mint a mostani. Az adósok jelentős része hallgatott is az intelmekre. A tavalyi utolsó negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések 78 százalékánál már legalább 10 évre, vagy a futamidő végéig rögzítették a kamatokat, 22 százalékát pedig 5 évig fix kamatozással folyósították. Éven belül változó kamatozású hitelt így gyakorlatilag már senki nem vett fel. Ehhez képest 2017 utolsó negyedévében még a lakáshitelek 40 százalékára évente vagy éven belül változó kamatozással szerződtek. Csak a hitelek harmadánál fixálták a kamatot 10 évre vagy a teljes futamidőre, és a lakáshitelek mintegy negyedét vették fel 5 évre rögzített kamattal.
Több, mint 100 milliárdra rúg a kamatstop számlája
A kamatstop bevezetésekor mintegy 30 milliárd forintos költséggel számolhattak a bankok, az év végig kitolt intézkedés számlája már meghaladja majd a 100 milliárd forintot is. A meg nem fizetett kamatokat ugyanis nem terhelhetik rá a bankok később az érintett adósokra. A különbözetet a pénzintézeteknek kell állniuk, a kormánynak semmibe nem kerül az intézkedés.
Eddig éppen ez utóbbi kör járt rosszabbul. A Bankmonitor két olyan család példáján vezette ezt le, amely öt évvel ezelőtt vett fel 15 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre. Az egyik család megkereste a legolcsóbb, 1 éves kamatperiódusú konstrukciót: ennek az induló kamata 2,29 százalék, a havi törlesztőrészlete pedig 78 ezer forint volt. A másik család a legkedvezőbb, 5 évig fix kamatozású megoldást választotta, amelynél a kamatszint már 3,79 százalék, a törlesztőrészlet pedig 89 ezer forint volt. A „biztonság” ára tehát havi 11 ezer forintra rúgott. Az elmúlt öt év a változó kamatozású kölcsönnek kedvezett, e hitel kamata nem haladta meg a 3 százalékot. Ezzel szemben a kiszámítható konstrukció kamata végig 3,79 százalékon maradt. Vagyis eddig mintegy félmillió forinttal fizetett ki többet a fix kamatot választó család.
Ez a helyzet fordult volna meg az idén a kormány kamatstoprendelete nélkül. A száguldó infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések miatt ugyanis mára a bankok forrásköltségei is megugrottak, így drágábban adják a hiteleket is. Emiatt a hosszabb távra nem rögzített kamatozású hitelek ára is nőtt volna, aminek következtében az érintett, több, mint 330 ezer lakáshitel törlesztőrészlete átlagosan 30 százalékkal lenne most magasabb. A kamatstop azonban nem engedi, hogy az október végi szintnél magasabbra ugorjon a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete (a tavaly október 27-i referenciakamatnál kell maradni), így ezek az adósok feleakkora kamatot fizetnek, mint amennyit kamatstop nélkül kellene.
A Bankmonitor szerint ez duplán rossz üzenet a biztonságosabb, de kezdetben drágább hitelt választók számára: nem érte meg bevállalni a magasabb kamatot a biztonságért, hiszen a többieket is megvédik. Sőt: a kiszámíthatóbb hiteleket nem is védik meg az esetleges kamatemeléstől, pedig ezek a kölcsönök is drágulhatnak a fixált időszak lejáratakor.
A két család hitelpéldájánál maradva: az évente változó kamatozású hitel kamata 9,56 százalékra emelkedne, a törlesztőrészlet pedig meghaladná a 125 ezer forintot a kamatstop nélkül. Az intézkedés miatt azonban a kamat év végéig 4,4 százalék marad, a törlesztőrészletet pedig 28 százalékkal, 90 800 forintra fogja vissza a kamatstop.
A 2017-ben felvett, 5 éves kamatperiódusú kölcsön kamata is most változik, ebben az esetben azonban az adóst semmilyen intézkedés nem védi. Az érintett hitel kamata emiatt 6,82 százalékra nő, vagyis 3,03 százalékponttal emelkedik. A törlesztőrészlet pedig 108 800 forintra ugrik, azaz 19 ezer forinttal emelkedik a kezdetektől magasabb havi fizetnivaló. Az 5 éves kamatperiódusú kölcsön törlesztőrészlete kamatstop nélkül ugyan jóval kedvezőbb lenne, mint az évente változó kamatozású hitelé, a kamatstop azonban eltorzítja a helyzetet. Emiatt a hitelfelvétel előtt állók akár azt is gondolhatják: megérheti továbbra is változó kamatozású kölcsönt választani, hiszen probléma esetén az állam beavatkozik.
A money.hu számításai is azt igazolják, hogy a spekulálók lettek a kamatstop igazi nyertesei. Tavaly év végéig 3 havi törlesztőrészletet spórolt meg például az az ügyfél, aki 2018-ban nem hallgatott a jegybank tanácsára és változó kamatozású hitelt vett fel. Egy 10 éves futamidejű, 10 millió forintos kölcsönt 2018 júniusában változó kamatozással 2,84 százalékos kamattal lehetett elérni, a törlesztőrészlet így 95 824 forint volt. Kiszámíthatóbb, 10 évre fixált kamatkonstrukció esetén a kamat már 4,98 százalékra rúgott, a havi teher pedig 105 968 forintra. A „biztonság” tehát ebben az esetben több mint havi 10 ezer forintba került. A következő hónapokban a változó kamatozású hitelek referenciakamata, 3 havi BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb) folyamatosan csökkent, ennek köszönhetően az ilyen hitelt fizető adósok negyedévente több mint 30 ezer forintot tudtak megspórolni azokkal szemben, akik a fix kamatot választották. A változó kamatozású hitelek kamatelőnye a későbbiekben egyre csökkent, ám csak a tavalyi utolsó negyedévben kellett ezen adósoknak magasabb törlesztőrészletet fizetniük a fix hitelesekhez képest. Összességében tavaly év végéig közel 350 ezer forinttal kevesebb törlesztőrészletet fizetett az az adós, aki a változó kamatozású hitelt választotta. Ennek ellenére ezt az ügyfelet mentette meg a kamatstop, januártól így ismét 1800 forinttal alacsonyabb törlesztőrészletet fizet az „előrelátó”, fix törlesztésű hitelt választó adóshoz képest.
Csak a jelzáloghiteleket védi a kamatstop
Az MNB legutolsó rendelkezésre álló adatai szerint tavaly év végén közel 470 ezer olyan lakossági fogyasztási vagy jelzáloghitel-szerződés állt fenn, amely legfeljebb egy éves kamatfixálású. Ebből mintegy 203 ezer lakáshitel, 133 ezer pedig szabadfelhasználású jelzáloghitel, 71 ezer pedig személyi kölcsön. A kamatstop azonban csak a jelzáloghitelekre vonatkozik, a személyi hitelekre nem. A 336 ezer kamatstopos hitelszerződés az összes jelzáloghitel-szerződés 39 százalékát teszi ki, a tőketartozás 1520 milliárd forint. Ezek közül mintegy 80 ezer lakáshitelt kötöttek meg még 2015. február 1-je, a fair banki szabályozás hatályba lépése előtt és volt még hátra 2019 végén legalább 10 évnyi törlesztési idő.
A Diákhitel1 is változó kamatozású, jócskán drágul is
Mától 4,99 százalékra emelkedik a Diákhitel1 eddigi, 1,99 százalékos kamata. A 3 százalékos kamatnövekedést nem verték nagy dobra: az apró betűs, csillaggal jelzett változást a hvg.hu olvasója szúrta ki a hét elején. Később a Diákhitel Központ is megerősítette, emelik a kamatot, bár az szerintük továbbra is a legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szabadfelhasználású hiteltermék marad. A Diákhitel2, a Képzési Hitel és a Diákhitel Plusz pedig továbbra is kamatmentes marad.
A havi 15 ezer forinttól 150 ezer forint összegig igényelhető Diákhitel1 kölcsönt bármely, 45. életévét még be nem töltött, aktív hallgatói jogviszonnyal és bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár igényelheti. A hitel már a folyósítás napjától kamatozik, a kamatstop azonban nem vonatkozik rá, mivel nem jelzáloghitelről van szó. A kamatot a feltételek szerint félévente változtathatja meg a Diákhitel Központ Zrt., vagyis a hallgatóknak továbbra is a bizonytalan kimenetelű eladósodás lehetőségét kínálják.
Tavaly rekordmennyiségben, 19 ezer hallgatónak folyósítottak mintegy 16,4 milliárd forint értékben Diákhitel1 kölcsönt. A hallgatók az igényelt hitelt javarészt lakhatásra, kisebb részben informatikai és tanulmányi eszközre, valamint megélhetésre költik.
