A Belügyminisztérium szerint nem reális a kevesebb óra a tanárok esetében, nagyobb fizetésemelés jó gazdasági teljesítmény mellett lehetséges – derül ki a tárcának a pedagógus-szakszervezetekhez intézett leveléből, amelyet a Telex ismertetett.
A Belügyminisztérium levélben is kifejtette az álláspontját a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tavaly októberben alakított közös sztrájkbizottságának a sztrájktárgyalások 2022. júniusi újranyitása során továbbra is fenntartott sztrájkköveteléseivel kapcsolatban.
Az Orbán-kormány sem a tanárok érdemi bérrendezésre, sem munkaterheik csökkentésére nem tett javaslatot a sztrájkbizottsági tárgyalásonA pedagógus-szakszervezetek követelésére, miszerint a pedagógusok illetménye a 2022. január 1-től a Kormány által bejelentett 10%-on kívül további 45%-kal emelkedjen, a tárca azt válaszolta, a következő két évben legalább 10-10 százalékos béremelésre kerülhet sor, ennél nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben a gazdaság jól teljesít.
Figyelemre méltó ebből a szempontból, hogy Pintér Sándor oktatási belügyminiszter korábban még a jó gazdasági helyzetben látta a magyarázatot a rendőrhiányra.
Pintér Sándor: azért van rendőrhiány, mert jól megy a gazdaságnakMegjegyzik továbbá, hogy „a következő bérfejlesztési lépés ütemezése az Európai Bizottsággal folytatott megállapodástól is függ, a tárgyalások ennek érdekében folyamatban vannak, a Kormány érdeke is az, hogy ezek mielőbb lezárásra kerüljenek”.
Az Orbán-kormány szerint az Európai Bizottság miatt nem lehet emelni a tanárok bérétArra a követelésre, miszerint a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye legalább akkora legyen, mint a közalkalmazottaké, azt válaszolták, hogy bár esetükben az idén külön bérszabályozás nem történt, a garantált bérminimum jelentős emelése szinte kivétel nélkül jelentős bérnövekedést jelentett az esetükben. „Munkájukra nagy szükség van, az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon az ő juttatásaik emelése és a számuk növelése is napirenden van.” - írták.
A tárca
nem tartotta reálisnak azt a követelést, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje szeptember 1-jétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
Tette mindezt arra hivatkozva, hogy
„a pedagógusok átlagéletkora egész Európában emelkedik, és mindenhol csökken a fiatalok száma”.
Állításuk szerint azzal azonban egyetértenek, hogy a különböző számú órát tartó pedagógusok bérezésében az óraszám-eltérés érvényesüljön.
A belügyminisztérium „okafogyottnak” nevezte az azzal kapcsolatos követelést, hogy a pedagógiai/gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órán át legyenek beoszthatóak gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Mint írták, a
„Klebelsberg Központtal felmérették, és sehol nincs olyan gyakorlat, hogy heti 35 óránál többet lennének beosztva gyermekcsoportba pedagógiai asszisztensek”.
