A valamivel több, mint 14 ezer választóból kevesebb, mint 1700-an jelentek meg – 10,96 százalékos részvétel - a vasárnapi, keszthelyi időközi polgármester-választáson, ráadásul az urnákhoz járulók tizede érvénytelenül voksolt, vagyis a fideszes Manninger Jenő csak minden tizedik helybeli akaratából foglalhatja el a városvezetői széket. Más kérdés, hogy az is elég lett volna a korábbi államtitkár és országgyűlési képviselő számára, ha csak ő maga szavaz a választáson, ugyanis az ellenzék nem állított vele szemben jelöltet. Pedig három esztendeje, a 2019-es önkormányzati választásokon – 42 százalékos részvétel mellett – csak alig valamivel több, mint 650 szavazattal veszített az ellenzéki Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) jelöltje, Czuth Zoltán a Fidesez-KDNP-s Nagy Bálinttal szemben, aki az idén áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett, s ezért távoznia kellett a város éléről.
– Továbbra is úgy érezzük, felesleges lett volna jelöltet állítani, ugyanis a képviselő-testület kormánypárti többsége ellehetetlenítette volna a munkáját – ismételte meg hétfőn a helyi ellenzék korábban is hangoztatott álláspontját Dékány Péter, aki 2019-ben egyedüli KÉVE-jelöltként nyert egyéni választókerületben mandátumot. Az ellenjelölt(ek) hiányát a helyi ellenzék szövetség a voksolás előtt azzal indokolta, hogy olyan hatalmi rendszer alakult ki, amivel egy időközi választáson értelmetlen szembeszállni, főleg egy olyan tragikus választási vereség után, mint az áprilisi. Felvetésünkre, hogy a Balaton második, Zala harmadik, az ország 64. legnagyobb városának vezetéséért legalábbis a választók miatt illett volna harcba szállni, s azzal, hogy nem adtak esélyt szimpatizánsaiknak, hogy véleményt nyilvánítsanak, cserben hagyták és arcul csapták őket, Dékány Péter úgy reagált: nem akarták ellőni a puskaport, s már most a 2024-es önkormányzati választásra készülnek.
– Az alacsony részvétel is mutatta, nagy az apátia a szavazók között, még a kormánypártiakat sem sikerült igazból megmozgatni – mondta. – Beszédes viszont a rengeteg érvénytelen voks, ami jól mutatja, nem feltétlenül elégedettek az emberek. Erre kell alapoznunk, s ezért kell dolgoznunk, hogy két év múlva fontos szavazatokra váltsuk majd – fogalmazott.
A képviselővel ellentétben a lapunk által megkérdezett helyi szavazók többsége megfutamodásnak tartotta az ellenzéki polgármester-jelölt hiányát. Megtudtuk, eredendően egy civil jelölt mögé állt volna be támogatóként a helyi ellenzék, s az érintett fel is vette az aláírásgyűjtő íveket, ám hamarosan visszaadta őket, s közölte, mégsem indul.
– Hiába volt tét nélküli a választás, több, mint ezer kormánypárti elment és leszavazott Manningerre – jegyezte meg egy ellenzéki szavazó. – Tőlünk viszont elvették ezt a lehetőséget, pedig több ezer ellenzéki él a városban, „őket most egyszerűen lesz.rták”.
– Az nem érv, hogy valaki nem akarja lejáratni magát egy eleve vesztesnek látszó kampányban – mondta egy másik helybéli ellenzéki. – Milyen politikus az, aki fél a támadásoktól? Harc nélkül feladni egy várost pedig igencsak felháborító!
A polgármester-jelölt hiánya ráadásul a 8-as egyéni körzet mandátumáért lezajlott választásra is kihatott: a több, mint kétezres kerületben a fideszes Bánhegyi Renátának 258 voks is elegendő volt a háromnegyedes győzelemhez a DK-s Kovács Viktória ellenében. Pedig az ellenzéki jelölt 2019-ben 48 százalékot szerezve csak 46 szavazattal kapott ki akkori kormánypárti riválisától, ezúttal viszont csak 82-en voksoltak rá, alig 16 százalékos részvétel mellett.
– Nem a vereség, hanem annak aránya döbbentett meg – mondta letörten a 2014-től öt éven át a testületben dolgozó ellenzéki jelölt. – Végig dolgoztam a kampányt, cirka 250-en ígérték meg, hogy elmennek szavazni rám, de ezek szerint csak szóban álltak ki mellettem. Arra számítottam, hogy valamivel 20 százalék felett lesz a részvétel, s szoros végeredmény születik.
A DK-s politikus felvetésünkre egyetértett azzal, az ellenzéki szavazók távolmaradásában közrejátszhatott, hogy nem állítottak polgármester-jelöltet.
– Az áprilisi választási kudarc amúgy is benne van még az emberekben, ehhez jött még a jelölt hiánya – magyarázta. – Ráadásul a kormánypárt biztosra ment, nem engedtek plakátolni, sőt, a választás előtt néhány nappal terjeszteni kezdték, hogy én is visszalépek. Felém is többen jelezték, hogy indítani kellett volna valakit a városvezetői posztért, s sokan meghátrálásnak tartották, hogy nem így történt.
Jellemző, hogy a kialakult helyzet mennyire megmozgatta a helybélieket. Akadt olyan fideszes szavazó, aki lapunknak azt mondta, mostantól komolyan tiszteli Kovács Viktóriát, aki legalább oda mert menni az újabb pofonért, s nem dobta be a meccs előtt a törülközőt.
Nem sok babér termett az összefogásnak
A parlamenti voksolás után újabb komoly pofonba szaladt bele az ellenzék a vasárnapi időközi választások során: 56 településen járulhattak az urnákhoz a szavazók, hogy polgármestert vagy egyéni képviselőket válasszanak. Ezek közül 18 településen indultak pártjelöltek is a függetlenek mellett. Öt településen választottak polgármestert, és mindegyikben kormánypárti induló győzött – beszédes adat, hogy ellenzéki pártok sehol sem állítottak riválist.
A fővárosban az egyéni mandátumok esetében 3-1-re a kormánypártiak győztek, ám vidéken még nagyobb arányban nyert a Fidesz-KDNP.
A fővárosi IV. kerületben ugyan az ellenzéki jelölt, Vasvári László nyert (47 százalék) a fideszes jelölt, Drabant Fruzsina (40 százalék) előtt, az V. kerületben viszont csúnyán elvérzett az ellenzéki jelölt: a fideszes Nagy Gergőre 71, Fábián Benjáminra 27 százalék voksolt, mindössze 23 százalékos részvétel mellett. A VII. kerületben szintén a Fidesz jelöltje győzött 17 százalékos részvételnél: Ripka Andrásra 46, az ellenzéki Jenei Kevinre 28 százalék szavazott. A VIII. kerületben 20 százalékos részvételi arány mellett 63 százalékkal nyerte el a mandátumot a kormánypárti Gondos Judit, a DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP jelöltje, Pityó László 35,8 százalékot kapott.
A vidéki nagyvárosok közül Békéscsabán egy egyéni képviselői helyért ment a harc, Varga Tamás, a Hajrá Békéscsaba jelöltje 27,6 százalékos részvétel mellett 56 - 43 arányban verte a kormánypárti Alföldi Károlyt. Nyíregyházán két egyéni mandátum sorsa volt a tét, mindkettőben a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek az ellenzéki indulókkal szemben a voksok háromnegyedét megszerezve, 15, illetve 19 százalékos részvétel mellett.
Szolnokon, noha kormánypárti jelölt nem akadt, az ellenzék mégis hoppon maradt, ugyanis szűk 19 százalékos részvétel mellett a Szolnok Pletykafalu Közössége Egyesület jelöltje, Menkó Gyula tarolt, s 74 százalékkal elvitte a mandátumot. Szegeden egy egyéni képviselői posztról döntöttek: a voksolásra jogosultak negyede élt a lehetőséggel, s a fideszes Ruzsa Rolandot küldték a közgyűlésbe az Összefogás Szegedért jelöltje, Komjáti Zoltán Gáborral szemben, előbbire 59, utóbbira 38 százalék szavazott. Egerben 23 százalékos részvétel mellett 50 százalék alatt maradt a fideszes jelölt, Orosz Lászlóné, ám ellenzéki kihívó híján így is elnyerte az egyéni mandátumot független kihívóival szemben.
A kisebb városoknál Gyöngyösön 14 százalékos részvétel mellett az ellenzéki összefogás jelöltje, Sári István a voksok háromnegyedét begyűjtve verte független riválisát, s került a testületbe. Sárváron az egyéni mandátumért vívott harcban a Fidesz-KDNP-s Németh Róbert közel 90 százalékot kapott 32,1 százalékos részvétel mellett, vele szemben csak egy független jelölt indult. Nagykőrösön a képviselői helyért a kormánypárti Holló Róbert 80 százalékot kapott független kihívójával szemben, de mindössze 15 százalék voksolt. Szigetszentmiklóson egy egyéni képviselői helyért külön indultak az ellenzéki pártok jelöltjei, a testületbe a kormánypárti Tóth Pál ülhet be, miután közel kétharmaddal nyert, 20 százalékos részvétel mellett.
Izsákon polgármesterre szavaztak 36 százalékos részvétel mellett, a két független megelőzve a hajdani partjelző, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség első Orbán-kormány alatti elnöke – ahogyan akkoriban emlegették: pártjelző… –, Bozóky Imre 68 százalékkal nyert. A 2019-ben ellenzéki színekben megválasztott Kepli Lajos lemondása után ezúttal Fidesz-KDNP-s polgármestere lett Balatonalmádinak: közel 29 százalékos részvétel mellett Fabó Péter a voksok 63 százalékát gyűjtötte be – ellenzéki jelölt híján – független riválisaival szemben.
