Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videokapcsolaton keresztül csatlakozott a világ hét legfejlettebb ipari államának a bajorországi Elmau kastélyban rendezett csúcstalálkozójához, átfogó segítséget kért a G7-ek állam- és kormányfőitől az Oroszország elleni háborúban. Az ukrán elnök kifejtette, hogy télre véget akar vetni a háborúnak. A csúcson megállapodtak arról, hogy idén 28 milliárd euróval segítik az ukrán költségvetést.
A hetek Ukrajnáról szóló nyilatkozatukban azt közölték, „szilárdan szolidárisak vagyunk Ukrajnával, és megerősítjük a kijevi kormány támogatása iránti elkötelezettségünket”. A nyilatkozat szerint az aláírók kiállnak Ukrajna mellett, ameddig csak kell. Elítélték Oroszországot amiatt, mert nukleáris fegyverek bevetésével fenyeget és aggodalmukat fejezték ki, hogy Moszkva atomfegyver célba juttatására alkalmas rakétát szállítana Belarusznak.
A hetek a tanácskozáson további szankciókat szorgalmaztak Oroszország ellen. Erre a közös nyilatkozatban is kitértek, kiemelve: a cél az ország elszigetelése a világpiactól. Az G7 országai eltökéltek abban, hogy tovább csökkentsék Oroszország bevételeit, korlátozzák például az aranyexportból származó pénzeket. Ám amint a csúcstalálkozó házigazdája, Olaf Scholz német kancellár közölte, a G7 országok nem tudtak végleges megállapodásra jutni az orosz aranyexport elleni embargóról. „Ezt a kérdést még az Európai Unióban is meg kell vitatni” – jelentette ki a német kancellár. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már korábban bejelentette az embargót, majd Kanada és Japán is csatlakozott hozzájuk.
Az Egyesült Államok bejelentése szerint az újabb szankciók többek között a katonai termelés és az ellátási láncok ellen irányulnak. Az Egyesült Államok a G7-országokkal összehangoltan további több száz személy és intézmény ellen kíván bevezetni büntetőintézkedéseket, valamint számos orosz termékre büntetővámokat vetne ki.
Olaf Scholz azt is közölte, a G7-országai az ENSZ-szel karöltve erőfeszítéseket tesznek, hogy lehetővé tegyék a további ukrajnai gabonaexportot, tekintettel a különösen Kelet-Afrikában fenyegető éhínségre. „Éjjel-nappal folynak a tárgyalások” – mondta Scholz az ARD televízióban. Scholz kifejtette, az élelmiszerválság komoly aggodalomra ad okot a világ gazdasági hatalmai számára. Az ENSZ szerint az élelmezési helyzet különösen kritikus Etiópiában, Nigériában, Dél-Szudánban, Jemenben, Afganisztánban és Szomáliában. A világszervezet jelentésében kiemelte, jelenleg világszerte 345 millió embert fenyeget akut éhínségválság.
A korábbi G7 csúcsokhoz képest kevesebben tüntettek a csúcstalálkozó ellen. Ráadásul a bírósági határozat szerint nem mehettek 200 méternél közelebb a kastélyhoz. Közben a tüntetők több csoportja kerékpáros és túrázó túrákra indult Garmisch-Partenkirchen környékén. Mindeközben Berlinben klímaaktivisták blokkolták a berlini szövetségi pénzügyminisztérium bejáratait. Mintegy 40 aktivista tartotta megszállva az épület főbejáratát.
A müncheni biztonsági konferencia vezetője, Christoph Heusgen úgy véli, hogy a G7-ek egységes jelzést küldtek Oroszországnak. Emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai agressziós háború előtt nagy különbségek voltak ezen országok között, de ez „jelentősen megváltozott”. A biztonsági szakértő a Deutschlandfunkban úgy vélte, elhúzódó ukrajnai háború várható.
