Újabb Oroszország elleni büntetőintézkedésekről körvonalazódott megállapodás a világ hét legjelentősebb ipari országa, bajorországi, elmaui csúcstalálkozóján. Joe Biden amerikai elnök közlése szerint az orosz arany importtilalmáról egyeztettek. Mint a Twitteren rámutatott, ez több tízmilliárd dollárnyi bevételtől fosztaná meg az országot, amely fontos exportcikke. Az importtilalomról már döntöttek Nagy-Britanniában, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban is.
A G7-ek találkozóját eredetileg klímacsúcsnak szánták, amelyen döntő áttörést akartak elérni a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak pusztító következményei azonban alaposan felforgatták a nyugati vezetők napirendjét. Ezért a ma záruló csúcstalálkozó az elmúlt évtizedek talán legfontosabb G7-csúcsa lett.
Amint a házigazda, Olaf Scholz kancellár fogalmazott, „nem csak arról van szó, hogy megmutassuk, a Nyugat olyan egységes, mint még soha”, hanem mindenekelőtt arról, hogy „erőteljes jelzést küldjünk, hogy a világ demokráciái ugyanúgy együtt harcolnak Vlagyimir Putyin imperializmusa ellen, mint az éhséggel, a szegénységgel, az egészségügyi válságokkal és az éghajlatváltozással szemben”. Az egységet emelte ki a kancellár a Bidennel folytatott tárgyalásán is. Scholz úgy vélte, a világ kettészakadásának elkerülése a tét. Utalt arra, meg kell akadályozni, hogy Kína és Oroszország továbbra is erős pozíciókkal rendelkezzenek több tucatnyi afrikai, ázsiai és dél-amerikai országban, amelyek mind a mai napig nem ítélték el Moszkvát a háborúért és éppen a nyugati szankciókat bírálják. A kínai új selyemút nyugati alternatívájáról vasárnap délután közös nyilatkozatot tettek.
Jelzésértékű, hogy Scholz öt olyan el nem kötelezett ország vezetőjét is meghívta a csúcstalálkozóra, amelyek mindegyike fontos regionális szereplő: az Afrikai Uniót jelenleg vezető Szenegálról, a G20-ak elnökségét betöltő Indonéziáról, a Latin-Amerikai és Karibi Országok Közösségének elnökségét ellátó Argentínáról, valamint Indiáról és Dél-Afrikáról van szó, amelyek Kínával, Oroszországgal és Brazíliával együtt az úgynevezett Brics tagjai, és szoros kapcsolatokat ápolnak Moszkvával.
A jelenlévők egyetértettek abban, Kijevnek továbbra is meg kell kapnia a harcokhoz szükséges fegyvereket. Megállapították, a G7-ek pénzügyminiszterei által a múlt hónapban elfogadott 20 milliárd dolláros segély csak rövid távú intézkedés egy olyan ország számára, amelynek havi ötmilliárd dollárra van szüksége a túléléshez. Egy szakértői csoport Marshall-terv kidolgozásán dolgozik Kijev számára. Olaf Scholz azt tervezi, hogy ez a kitétel a záróközleményben is szerepel. Erről a kérdésről is szó lesz a G7-ek hétfői videokonferenciáján, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül lesz jelen.
A G7-eknek olyan egzisztenciális és sürgető problémákra is választ kell adniuk, mint az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedése, a világ élelmiszerellátásának biztonsága, amelyet az Ukrajnából érkező gabonaexport Oroszország által elrendelt blokádja sodort válságba, valamint az újbóli infláció által fenyegetett új globális recesszió veszélye. A G7-csúcs biztonságára több mint 20 000 rendőr és fegyveres ügyel.
