Finnország évtizedek óta fel van készülve egy esetleges támadásra Oroszország részéről, és kemény ellenállást tanúsítana, ha ez bekövetkezne – jelentette ki Timo Kivinen finn vezérkari főnök a Reuters hírügynökség jelentése szerint.
Az északi ország jelentős arzenált épített ki, a tábornok szerint azonban ezenkívül kulcsfontosságú tényezőnek számítana az, hogy a finnek motiváltak lennének a harcra. „A legfontosabb védelmi vonal a két fül között van, ahogyan azt az ukrajnai háború jelenleg bizonyítja” – fogalmazott.
A Reuters megjegyzi: a védelmi minisztérium által május második felében készített felmérésben a megkérdezettek körülbelül
82 százaléka válaszolta azt, hogy részt venne egy honvédő háborúban, ha Finnországot megtámadnák.
„A katonai védelmünket szisztematikusan, pontosan az ott (Ukrajnában) folytatott hadviselésnek megfelelően fejlesztettük ki, tűzerő, páncélos erők és légierő masszív bevetésével” – mondta.
„Ukrajna kemény falat (Oroszország számára), és Finnország is az lenne”
– tette hozzá.
Kivinen üdvözölte Finnország döntését, amelynek értelmében több évtizedes semlegesség után hivatalosan benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmét. Mindazonáltal, mint mondta, „a fő felelősséget Finnország védelméért továbbra is Finnország fogja viselni”.
A vezérkari főnök szerint a NATO-tagság lehetővé tenné Finnország számára, hogy fokozza korai előrejelző képességét azáltal, hogy bekerülne a szövetség közös légtérellenőrzésébe. Az ország ezenkívül profitálna az elrettentés erejéből úgy, hogy egy olyan szövetség tagjává válna, amelynél egy adott tagállam elleni támadás az összes elleninek felelne meg (a NATO-nak a kollektív védelemről szóló 5. cikke – a szerk.) - vélekedett.
Hivatalos: Finnország és Svédország benyújtotta NATO-csatlakozási kérelmétTörökország konkrét lépéseket vár a stockholmi kormánytól a „terrorizmussal” szemben, hogy támogassa a svéd NATO-csatlakozástAz 5,5 millió lakosú Finnország háború esetén mintegy 280 ezer főt tudna mozgósítani, ezenkívül van további 870 ezer tartalékosa is. Ellentétben sok nyugati országgal, Finnországban nem törölték el a sorkötelezettséget a hidegháború végét követően. Az ország Európa egyik legerősebb tüzérségi arzenáljával és akár 370 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétákkal is bír. Finnország bruttó hazai termékének (GDP) két százalékát fordítja védelemre, ami több mint számos NATO-tagállam esetében.
Finnország két háborút is vívott a mintegy 1300 kilométeres közös határon osztozó keleti szomszédjával az 1940-es években. A Szovjetunióval vívott két háborúban mintegy 100 ezer finn állampolgár vesztette életét, az ország pedig elvesztette területének tizedét.
