Rendhagyó program indítását tervezi szeptembertől a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amelyben internetes orvosi konzultációkkal tennék lehetővé, hogy a hajléktalanellátó intézmények ellátottjai hatékonyabban és gyorsabban juthassanak egészségügyi ellátáshoz. A lehetséges megoldásokról a Semmelweis Egyetemmel együttműködve készítettek kutatást és egy pilot programot is indítottak, amelynek eredményeit csütörtökön ismertették.
A felmérések négy budapesti hajléktalan ellátó intézményben zajlottak, elsősorban olyan hajléktalan emberek körében, akik valamilyen krónikus betegséggel rendelkeznek; összesen 415 online vizitet bonyolítottak le. A kutatás során kiderült, hogy a résztvevők nyitottan állnak a lehetőséghez, 69,6 százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal, 39,9 százalékuk okostelefonnal is. Sőt 34,6 százalékuk használta az internetet egészségügyi célokra, 18,8 százalékuk pedig már kipróbált egészségügyi telefonos alkalmazásokat is.
Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat régióvezetője arról számolt be, tapasztalataik szerint a hajléktalan emberek egyre rosszabb egészségügyi állapotban vannak, az egészségügyi ellátórendszerhez valóhozzáférés pedig “nehezített pálya” számukra. Ezt alátámasztja a Február Harmadika Munkacsoport idei jelentése is, amely szerint
már majdnem minden második hajléktalan ember idős, beteg, munkaképtelen. A hajléktalan emberek háromnegyede elmúlt ötven éves, tízből négyen pedig hatvanon is túl vannak már.
A program célja, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen minden esetben maguknak megpróbálni eljutni az orvoshoz, hanem az orvosi ellátás menjen oda hozzájuk. A gyakorlatban ez úgy nézhet ki, hogy a szállókon biztosított internethozzáféréssel és digitális eszközökkel el lehessen érni az orvost, de szociális segítők közreműködésével akár az utcán is lebonyolítható legyen egy orvosi konzultáció. A segítők ehhez külön képzést is kapnak majd.
Békási Sándor, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi centrumának vezető főorvosa a Népszava kérdésére elmondta, a 0-24 órás központban mindig van elérhető orvos. A kutatás során azt is felmérték, az orvosok mennyire bátrak az online kezelésben:
az esetek négyötödében történt terápiamódosítás, például újfajta gyógyszereket vagy az addig használt gyógyszerek másféle alkalmazását írták elő a betegeknek.
Békási Sándor hangsúlyozta: az elsődleges cél a krónikus betegségek kezelése, a komolyabb beavatkozást igénylő eseteknél, a sürgősségi ellátásoknál vissza kell térni a hagyományos módszerekhez. Lapunk érdeklődésére azt is elmondta, tervezik, hogy több intézményt is bevonnak a programba.
Győrffy Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docense és a Digitális Egészség kutatócsoport vezetője hozzátette: a digitális átállásnál külön figyelmet kell szentelni a sérülékeny társadalmi csoportokra, a hajléktalan emberek mellett például a fogyatékossággal élőkre is.
