– Naponta ötvenen kapják meg azt a szándéknyilatkozatot, amelyen jelzik nekik, hogy el fogják bocsátani. Eddig úgy 350-en vették át ezt, számukra egy hónap múlva esedékes a felmondás – mondta letörten Kupó Csaba, a Tungsram nagykanizsai gyárában működő Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
– Bár most már kézzelfogható, hogy vége a történetnek,
sokan még mindig nem fogták fel, hogy 25-40 év tungsramos munka után új világ következik.
Mint arról lapunkban többször beszámoltunk, a Tungsram áprilisban jelentette be, hogy 1600 munkavállalóját, dolgozóinak több mint felét elküldi az év végéig. Azóta pedig már 1800 emberről beszélnek. A csoportos leépítés a cég mindegyik telephelyét érinti, vagyis Budapesten, Kisvárdán, Zalaegerszegen, Hajdúböszörményben és Nagykanizsán is lesznek elbocsátások. Az elbocsátásokra számítani lehetett, a 2018-ban az amerikai General Electrictől ismét magyar kézbe került, 2019-ben a kormánnyal stratégiai partnerszerződést aláíró cég ugyanis húsvét előtt időszakos gyárleállításokat és kényszerszabadságolásokat jelentett be. A társaság vezetője, Jörg Bauer pedig arról beszélt, hogy azonnali kormányzati segítségre szorul a cégcsoport, amelyet a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állított, s a remélt fejlesztések helyett folyamatosan a túlélésért küzd.
A leépítésekre utalt, hogy a Tungsram vezetése február közepén egyoldalúan felmondta a kollektív szerződés több pontját. Az egyik dolog, amit megváltoztattak, az épp az volt, hogy nem az eredeti megállapodás szerint, hanem csak a Munka Törvénykönyve alapján járjon a végkielégítés. Ez komoly érvágás az utcára kerülőknek, hiszen a nyugdíj előtt állók akár nyolc havival kevesebb végkielégítést kapnak majd. Április végén az is kiderült,
hogy az öt gyáregység közül a legtöbben, 700-an Nagykanizsán kerülnek az utcára. Az újpesti üzemből körülbelül 400-an veszítik el munkájukat, de azóta további kétszáz ember elbocsátásáról is beszélnek. Kisvárdán 276-an kerülnek az utcára: ez a Tungsram Operations összes helyi dolgozóját jelenti. Hajdúböszörményben 170-en, Zalaegerszegen pedig úgy ötvenen veszítik el a munkájukat.
– Budapesten július 19-én indul az elbocsátások első ütem – állította a Népszavának Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. – Bár folyamatosan tárgyaltunk a vezetőséggel a jobb feltételekért, sokat nem sikerült elérnünk. Abba egyeztek bele, hogy a leépítéseknél figyelembe veszik a házastársi kapcsolatokat, s forintosítható siker, hogy a végkielégítést meghatározó távolléti díj számítása nem három, hanem hat havi átlag alapján történik, ami éppen az április óta tartó leállások miatt fontos: nem mindegy ugyanis, ha csak az állásidőre kapott alapbér alapján, vagy a műszakpótlékokkal együtt számolják ki a végösszeget, utóbbi ugyanis több tízezer forintot jelenthet havonta.
– A 700 érintett kanizsai dolgozóból augusztusig mindenki sorra kerül – mondta Kupó Csaba, aki hozzátette: – Miután a cég csődeljárás alatt áll, s emiatt hiányoznak a termeléshez szükséges alapanyagok, a munkások állásidőn várnak a sorsukra, vagyis nem járnak be a gyárba, s csak az alapbérüket kapják. Vannak, akik ezalatt munkát keresnek, mások kivárnak. A cég a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával közösen állásbörzéket szervez, ahol a helyi vállalkozások adnak ajánlatokat.
Jellemzően operátorokat, vagyis betanított munkásokat keresnek, a szakmunkásoknak kevesebb az esélyük elhelyezkedni, legalábbis a városban, mondta Kupó Csaba. Úgy látja, kisebb cégeknél akad néhány álláshely, azonban a többségnek, ha meg akar maradni a szakmájában, akkor utaznia kell: Zalaegerszegen, illetve Marcaliban keresnek ilyen szakembereket, igaz, ez napi 90-100 kilométer utazást jelent majd számukra. Viszont anyagilag ők is jobban járhatnak, ugyanis Kanizsán, ahogy Dél-Zalában a fizetések a nógrádira vagy a szabolcsira hasonlítanak, az új munkahelyeken ennél 10-20 százalékkal többet lehet majd keresni.
Uniós pénzből sokat segíthetne a kormány
A Tungsram stratégiai partnerétől, a kormánytól vár segítséget, ám a megkérdezett szakemberek szerint egyelőre bizonytalannak tűnik a cég jövője: a csődeljárás pozitívan is végződhet, ám az sem lenne meglepő, ha a május közepén csődvédelmet kérő Tungsram Operations története felszámolásba torkollana. Utóbbi esetben a dolgozók végkielégítése is veszélybe kerülne. A munkások helyzetét nehezíti, hogy állásbörzéket ugyan szerveznek számukra, ám átképzési lehetőséget nem biztosítanak nekik. Mint arról korábban már írtunk, a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai jelenleg csak felzárkóztató képzéseket indítanak, szakmát adó tanfolyamok most nincsenek, s lehetséges, az idén – megfelelő források híján – nem is indítanak ilyeneket.
Pedig lehetne rá pénzt szerezni, ahogyan Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is felhívta rá a figyelmet. Szerinte az EU globalizációs alapjából igényelhető támogatás az elbocsátott munkavállalók átképzésére, bérkiegészítésére, vagy akár önálló vállalkozásuk elindítására. Ehhez azonban az érintett kormánynak kérvényt kell benyújtania az alaphoz, s nagyjából 15 százalékos önrészt is biztosítania szükséges. Ujhelyi példaként a francia Air France csoportos leépítéséhez adott 20 millió eurót – cirka 8 milliárd forintot –, valamint egy görög villamossági gyár dolgozói megsegítésére kiutalt kétmillió eurós – mintegy 800 millió forintos – támogatást említette. Ezzel szemben a magyar kormány az elmúlt 12 évben még egyetlen alkalommal sem igényelt támogatást. Ujhelyi állította, egyeztetett az Európai Bizottság illetékes szakértőivel, akik szerint várják Brüsszelben a kormány jelentkezését, mivel a Tungsram ügye teljesen beleillik a hivatkozott alap felhasználási kereteibe.
