Az Ukrajna elleni orosz agresszió eddigi 119 napja egyértelműen bebizonyította, hogy Oroszország nem képes szembeszállni a NATO-val, sőt, a modern nyugati fegyverekkel felszerelt ukrán hadsereg is egyre keményebb diónak bizonyul a nemrég még világszerte rettegett, legyőzhetetlennek hitt orosz haderő számára.
Mégis, Moszkva most egy NATO országot fenyeget, miután Litvánia szombattól korlátozni kezdte Oroszország szárazföldi hozzáférését a kalinyingrádi közigazgatási és katonai körzethez, az Európai Unió aznap hatályba lépő szankciói életbeültetéseként megtiltotta az Oroszországból érkező acél és más fém tranzitját az orosz enklávéba saját területén keresztül. Moszkva azonnal válaszlépéseket helyezett kilátásba, de mindmáig nem pontosította azok mibenlétét. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán közölte, hogy az orosz válasz nem diplomáciai hanem „gyakorlati” lesz. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő sem volt bőbeszédűbb, csak annyit mondott „Moszkva készül a megfelelő válaszra”.
A Kreml és Vlagyimir Putyin álláspontját képviselő Peszkov hétfői sajtótájékoztatóján még úgy értékelt, hogy „a helyzet több mint súlyos és komoly, mélyreható elemzésre van szükségünk ahhoz, hogy kidolgozzuk a válaszunkat.” Bár katonai jellegű retorziót nem említett egyetlen orosz hivatalosság sem, annak lehetősége nem zárható ki, hiszen az orosz álláspont szerint Litvánia „ellenséges cselekedetet” követett el, aminek súlyos következményei lesznek, amennyiben a litvánok nem állnak el a tilalomtól.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az EU-t és a NATO-t tette felelőssé a litvániai blokádért, és arra sürgette a két szövetséget, különösen a NATO-t, hogy „ne szítsák a feszültséget” a kalinyingrádi enklávé részleges blokádjával.
A NATO-nak nincs köze a történtekhez, Litvániának pedig nincs szándékában meghátrálni, EU-tagországként nyilván tiszteletben tartja az uniós szankciókat. Gitanas Nauseda litván elnök szerdán a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, országa felkészült arra, ha Oroszország megtorlásképpen lekapcsolja a regionális elektromos hálózatról, de katonai konfrontációra nem számítanak. A kalinyingrádi enklávéban ugyan erős, nukleáris fegyverekkel is felszerelt orosz alakulatok állomásoznak, itt van az orosz északi flotta bázisa, de bármilyen Litvánia elleni katonai válasszal a NATO elleni háborút kockáztatnák.
Márpedig egyelőre az ukrajnai minimálcél teljesítése - a Donbász és a dél-ukrajnai tengeri kijáratot biztosító területek elfoglalása – sem diadalmenet az orosz haderő számára. A május második fele óta ostromlott Szeverodonyeckben az ukránok által felügyelt vegyiüzemet még mindig nem sikerült elfoglalniuk, és bár hetek óta hirdeti az orosz propagandagépezet, hogy Luhanszk régiót gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták, még ez sem történt meg. Változatlanul kemény harcok folynak Licsianszknál, itt jelentős előrenyomulást értek el az oroszok. Súlyosbodtak a harcok Dél-Ukrajnában is, főképp Herszon és Mikolajiv megyék határánál. Mikolajiv városát szerdán hét orosz rakétatalálat érte.
Az ukrán hadsereg is jelentős sikert könyvelhetett el – egy öngyilkos ukrán drón úgy csapódott be egy olajfinomítóba Rosztov megyében, hogy több száz kilométert is repülhetett észrevétlenül.
Vlagyimir Putyin az ukrajnai háború kirobbantása óta először jelent meg nemzetközi rendezvényen – Kínában a BRICS-országok csúcstalálkozóján. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS csoportosulás egyetlen tagországa sem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Sőt, Kína,a világ második és India, a világ hetedik legnagyobb gazdasága a nemzetközi szankciók ellenére növelte kereskedelmét Oroszországgal.
