Újabb haladékot adott a kormány annak a több, mint 200 ezer adósnak, akik jelenleg is kihasználják a koronavírus-járvány hazai megjelenésekor, 2020 márciusában bevezetett hiteltörlesztési moratóriumot. Ha július 31-ig jelzik bankjuknál ezen igényüket, az idei év végéig továbbra sem kell fizetniük kölcsönük részleteit.
Ehhez a minta már megjelent a Magyar Közlönyben, ám azt nem tartalmazza, mivel is jár a hosszabbítás: A hitelt végül sokkal hosszabb futamidő alatt fogják visszafizetni, a végösszeg pedig jóval magasabb lesz. Egy 10 millió forintos lakáshitel emiatt 5 évvel hosszabbra nyúlhat, a végszámla pedig csaknem 2 millió forinttal megugorhat. Ennek oka, hogy a moratórium után a havi törlesztőrészletek nem emelkedhetnek (amennyiben nem változó kamatozású hitelről van szó), ez pedig csak úgy lehetséges, ha megnyújtják a futamidőt. Így viszont a kamatok is hosszabb ideig ketyegnek majd.
A money.hu példaszámítása szerint egy 2017. januárjában - az akkori 5,66 százalékos piaci átlagkamaton – felvett, 15 éves futamidejű, 10 millió forintos lakáshitelnél a moratórium már tavaly októberben lezárult, 18 hónapig tartó általános szakasza is 34 hónappal nyújtotta el a futamidőt. Aki akkor lépett ki, annak 2031 decembere helyett 2034 októberéig kell törlesztenie a havi 82 560 forintos részleteket. A hitelért eredetileg visszafizetendő 14,86 millió forintos végösszeg pedig 1,1 millió forinttal 15,95 millió forintra nőtt.
November 1-től az általános moratóriumot felváltotta „rászorultsági alapon” járó moratórium, ekkortól a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, a közmunkások, álláskeresők, illetve azok élhettek a lehetőséggel, akiknek a Covid-19 miatt csökkent a jövedelme. Ez a – eredetileg az idén június 30-ig tervezett - hosszabbítás már nem járt automatikusan, a mostanihoz hasonlóan igényelni kellett, így a moratóriumosok több mint egymilliós tábora 220 ezerre csökkent. Az MNB adatai szerint februárban a lakossági hitelállomány 5 százaléka, összességében 460 milliárd forintnyi kölcsön volt moratóriumban: ennek fele lakáshitel, negyede személyi kölcsön, 18 százaléka pedig szabad felhasználású jelzáloghitel. A még mindig nem törlesztett hitelek nagyobb összegűek, hosszabb a hátralévő futamidejűek és magasabb törlesztőrészletük is, mint a nem moratóriumos kölcsönöké. A moratóriumos lakáshitelek fennálló átlagos tőketartozása 8,1 millió forint, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 5,9 millió, a személyi hiteleknél pedig még 1,9 millió forintot kell visszafizetniük az adósoknak. A hátralévő eredeti futamidő 14, 11, illetve 4,5 év.
A moratóriumban maradt szabad felhasználású jelzáloghitelek közel háromnegyede, a lakáshitelek bő harmada ráadásul változó kamatozású, így júliustól több tízezer moratóriumos adós szembesülhetett volna 27 hónapnyi nemfizetés után jóval magasabb törlesztőrészletekkel. Bár a jegybank ebben nem látott rendszerszinten kiemelkedő kockázatot, a kormány ezt nem merte megkockáztatni, így mind a kamatstopot, mind a törlesztési moratóriumot meghosszabbította az év végéig.
Pedig a jegybank korábbi számításai szerint a lakáshitelek több mint felénél már a június végéig adott haladékkal is az eredeti összeghez képest 10 százalékkal többet kell majd visszafizetniük azoknak az adósoknak, akik a kezdetektől az idén júniusig kihasználták a moratóriumot. A személyi hiteleknél még nagyobb a felár: ezen kölcsönök több, mint felénél 40 százaléknál is nagyobb mértékben ugrik meg a teljes visszafizetendő összeg a 27 hónapos moratórium teljes igénybevétele esetén.
A money.hu számításai szerint a fenti példában szereplő 10 milliós lakáshitel után a június végén lejáró moratóriummal 15 százalékos felárat fizetnek az adósok. A rászorultsági alapon mért, novembertől júniusig tartó fizetésmentesség újabb 14 hónappal nyújtja el a hitel futamidejét; az adós 2036 januárjában utalja majd az utolsó törlesztőrészletet. A teljes törlesztési idő így 4 évvel nő meg, a végösszeg pedig közel félmillió forinttal nagyobb mértékben növekszik, mint azoknál, akik legkésőbb tavaly novemberben visszatértek a hitelek rendes törlesztéséhez. Az adós végül összességében már 16,39 millió forintot fizet vissza a 10 milliós hitelért, a moratórium ára tehát esetében 1,526 millió forint.
A kormány által most felkínált újabb 6 hónapos haladék már azt jelenti, hogy a moratóriumot végig kihasználó adósok 33 hónapon keresztül, azaz közel 3 évig nem fizetnek bankjuknak. A példában szereplő 10 milliós lakáshitelnél ez azt eredményezné, hogy az adós az utolsó törlesztőrészletét az eredeti időpontnál majdnem 5 évvel később, 2036 novemberében fizeti majd (ha csak nem hosszabbít majd sokadszorra is a kormány). A moratórium teljes költsége 1,85 millió forintra ugrik, a teljes visszafizetendő összeg már meghaladja a 16,7 millió forintot. Azzal, hogy 6 hónappal eltolja a törlesztést, az ügyfél 495 ezer forintot ugyan nem fizet meg az idei évben, ám ezért a most ideiglenesen megspórolt összeg kétharmadát kitevő, 328 ezer forintos többletköltséggel számolhat – hívta fel a figyelmet a money.hu.
Csak a hosszabbításról kell tájékoztatni, a következményekről nem
A jelenlegi fizetési moratóriumot július 31-ig tolta ki a kormány: ennek igénybevételéhez semmit sem kell tenniük azoknak az adósoknak, akik most is élnek a lehetőséggel. Augusztus 1-étől azonban csak azok halogathatják tovább a fizetést december 31-ig, akik ezt július végéig kérvényezik. A moratórium augusztus 1-től december 31-ig történő meghosszabbítását az kérheti, akinek hitele a rendelet hatályba lépésének napját megelőzően, azaz, június 17-én már moratóriumban volt – összegezte a Bank360.hu. Hétfő éjjel megjelent Rogán Antal rendelete is arról, milyen levelet kell írniuk a bankoknak ez ügyben ügyfeleiknek. Ez alapján az adósokat csak arról kell tájékoztatniuk, hogy a kormány meghosszabbította a moratóriumot, arról azonban, hogy ez milyen következményekkel jár, nem szükséges szót ejteniük.
