;

Európai Unió;Orbán Viktor;Grúzia;tüntetések;vétó;

- Hosszú menetelés Európáért a Kaukázusból

Mintegy hatvanezer ember tüntetett Tbilisziben hétfőn este uniós tagjelöltséget követelve. Az ellenzéki pártok és az Európai Unió-barát civil szervezetek arra reagáltak, hogy múlt héten az Európai Bizottság csak Ukrajnának és Moldovának javasolt azonnali tagjelölt státust, míg Grúziának csak uniós „perspektívát” ajánlott parkolópályára helyezve Tbiliszi kérését.

Az Európai Bizottság szerint az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása után folyamodó mindhárom ország teljesítette ugyan a társulási szerződésekben vállalt kötelezettségeit, de míg Ukrajnában és Moldovában jelentős előrelépések történtek, Grúziában elakadt a reformfolyamat. Ezért az EB először felülvizsgálja a megkezdett reformokat, és csak ezt követően mérlegeli majd, hogy Grúzia is megkaphatja-e a tagjelölti státuszt. A döntést a csütörtök-pénteken sorra kerülő uniós csúcson hozza meg az Európai Tanács, a grúz ellenzék a „Menetelés Európáért” elnevezésű demonstrációval az uniós döntéshozóknak kívánta bizonyítani „a grúz nép elkötelezettségét az európai választás és a nyugati értékek mellett".

A Grúziának felajánlott „uniós perspektíva” nem jogi kategória, semmire nem kötelezi az uniós intézményeket és döntéshozókat,

egyetlen üzenete az, hogy Tbiliszinek először reformokat kell végrehajtania - különösen politikai reformokat -, mielőtt igényt tarthatna a tagjelölti státuszra. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a döntést bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, "Grúzián múlik, hogy felgyorsítja a reformokat és elindul-e a nyitott ajtó felé vagy sem".

Jelen állás szerint erre egyhamar nem kerül sor. A Tbilisziben kormányzó Grúz Álom Párt ugyan sajnálatosnak nevezte, hogy az EB jelenleg nem támogatja az EU-tagjelölti státuszt, Irakli Garbasvili grúz miniszterelnök azonnal meg is ígérte, hogy kormánya együtt fog dolgozni Brüsszellel „az összes követelmény teljesítésén, és el fogjuk érni a tagjelölti státuszt", de sem konkrét intézkedést nem jelentett be, sem szimbolikus gesztust nem tett. Márpedig kezdhették volna azzal, hogy szabadon bocsátják a tavaly októberben bebörtönzött Miheil Szaakasvili volt államfőt, vagy legalább befejezik az ellenzék jelenlegi vezetője, Nika Melia zaklatását.

Grúziában az utóbbi években számos tüntetés zajlott, az ellenzék több ízben bojkottálta a parlament munkáját is, a kormányzatot egyre több kritika érte az emberi jogok sorozatos megsértése és a szólásszabadság visszaszorulása miatt. Ennek is tulajdonítható a tény: a magyar miniszterelnökön túl eddig egyetlen uniós vezető sem jelezte, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltségével együtt Grúziának is meg kellene kapnia ezt a státust.

Orbán Viktor hétfőn jelezte, a két ország tagjelöltségét csak akkor támogatja, ha Grúzia és a régen várakozó Bosznia-Hercegovina is megkapja azt. A balkáni állam tagjelöltségének biztosítását Horvátország és Szlovénia is feltételként szabta, Grúziáét csak az Orbán-kormány szorgalmazza. 

Vera Jourová sürgette, hogy Magyarország térjen vissza a fékek és ellensúlyok normális rendszeréhez, valamint az alapvető szabadságjogok teljes körű garantálásához.