A Ukrajna tagjelöltté nyilvánítását támogató európai bizottsági javaslat egy állomás csak azon az úton, amelyen a kelet-európai ország már sok éve elindult. Az Európai Unióval 2017-ben írta alá társulási megállapodását, s az ott vállalt útiterveit többségében már teljesítette még mielőtt Oroszország februárban átfogó háborút indított ellene – hangzott el a pénteki panelbeszélgetésen, amelyet az ukrán Prizma független külpolitikai elemzői hálózat európai útja részeként szervezett a Friedrich Ebert Alapítvány.
Hennagyij Makszak, a Prizma igazgatója arról beszélt, az EU-ukrán csúcstalálkozók nyilatkozataiból világosan látszik, hogy a csatlakozási folyamat Ukrajna számára az európai értékek és célok elfogadását jelenti. Talán épp ez az – mondta –, ami akkora gyűlöletet vált ki az orosz vezetőkből, akik Ukrajnát csak valamilyen Moszkvához lojális entitásként tudják elképzelni. Az EU-tól érkező széles körű pénzügyi támogatás Ukrajna számára ma a túlélést jelenti. A kételkedőknek azt üzente: e támogatás kiteljesítésével és a háború utáni újjáépítésben való részvételével az EU geopolitikai tényezővé, Kelet-Európa és a Dél-Kaukázus biztonságának garantálójává léphet elő.
Ukrajnában látják Orbán cinizmusát, és hogy Putyint nem érdekli a népe, csak a világtérképAz Oroszország elleni uniós szankciók kiszélesítése mellett érvelt Julija Kazdobina, a Biztonsági Tanulmányok Ukrajnai Alapítványának vezetője. Mint mondta, tudatában vannak annak, hogy az uniós tagállamok is megszenvedik ezeket a lépéseket, de olyan lépések sorozataként kell felfogni őket, amelyek stratégiai értelemben csökkenthetik Európa Oroszországtól való függőségét. Elismerte, hogy a szankciók még nem változtattak Moszkva viselkedésén, az orosz gazdaságra gyakorolt hatásuk azonban már kézzel foghatható. Kitért arra, Oroszország mindent elkövet, hogy az ukrán gabonaexport háborús kiesése miatt fenyegető élelmezési válságot kihasználja Ukrajnának a piacokról való kiszorítására, s ezzel kiterjessze befolyását Afrika és a Közel-Kelet több országára is.
Anton Bendarzsevszkij, az ukrán nagykövetségen tartott rendezvény egyik magyar résztvevője, a Danube Institute kutatási igazgatója félreértésnek nevezte azt az állítást, hogy a szankciók értelmetlenek, mert nincs látható hatásuk Oroszországra. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy ez csak hosszú távon várható – mondta. Hangsúlyozta ellenben, hogy gondoskodni kell a már jóváhagyott büntető intézkedések következetes megvalósításáról, ideértve az orosz állami propagandát terjesztő médiumok betiltását is.
Az európai közvélemény háborúval kapcsolatos kifáradásának veszélyeire figyelmeztetett Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Kutató Intézetének munkatársa, ismertetve az Európai Külpolitikai Tanács (ECFR) minap közzétett felmérését. Eszerint a lakosság két táborra oszlik, az „igazság híveire” és egy „béketáborra”, s a válaszok alapján a legbefolyásosabb trojka, Olaszország, Németország és Franciaország lakosságának 52, 49, illetve 41 százaléka az utóbbi csoportba tartozik. Eközben a háború minden szinten az ellenfél felmorzsolására irányul, de ehhez csak Oroszországnak vannak meg a szükséges kapacitásai. Ha pedig a fenyegető élelmezési válság miatt újabb migrációs hullám érné el Európát, az Ukrajna ellen hangolná a közvéleményt – fűzte hozzá.
Viktorija Vdovicsenko, a Kijevi Borisz Grincsenko Egyetem docense sajnálatosnak nevezte, hogy az európaiak csak akkor értették meg, hogy az ukránok nagyon közel állnak az európai családhoz, amikor Oroszország teljes körű agressziója elkezdődött. Ukrajna ellenálló képességét jónak mondta, azt állítva, hogy az ország infrastruktúrája működőképes maradt. Szavai szerint egység tapasztalható az ukrán parlament, a kormány, a fegyveres erők, a civil társadalom és sok-sok önkéntes fiatal között, akik lankadatlanul dolgoznak az ország védelme érdekében. Már megkezdték az újjáépítési tervek előkészítését is, amelyek megvalósításában szintén számítanak az unió támogatására.
