;

Oroszország;hírszerzés;Nagy-Britannia;Ukrajna;háború;civil áldozatok;hadifoglyok;Azovstal;rakétacsapás ;

Az Azovsztal vasmű június 13-án

- Felrobbant egy üzemanyagraktár Novomoszkovszkban, Oroszországba vitték az Azovsztalnál hadifogságba esett ukrán katonai vezetőket

Ez Vlagyimir Putyin háborújának 116. napja. 

Oroszországba vitték a mariupoli Azovsztal vas- és acélműnél hadifogságba esett Szvjatoszlav Palamart, az Azov ezred parancsnokhelyettesét és Szerhij Volinát, a 36. önálló ukrán tengerészgyalogos dandár őrnagyát „nyomozási tevékenységek lefolytatása” miatt – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség egy, a rendfenntartó erőknél szolgáló forrásra hivatkozva.

A forrás szerint a különleges erők Palamaron és Volinán kívül további ukrán tiszteket vittek magukkal a szakadár „Donyecki Népköztársaság” területéről, ám az nem derült ki, hogy pontosan kiket még, mindazonáltal azt elmondta, hogy a nyomozás részeként a közeljövőben további ukrán hadifoglyokat terveznek Oroszországa szállítani.

A TASZSZ állítása szerint több ezer, Mariupolban hadifogságba esett ukrán katonát vittek eddig Oroszország területére. Mint írják, a hadifoglyok együttműködnek az orosz hatóságokkal, szembesítések zajlanak.

A forrás szerint Moszkvában jelenleg több mint 100 olyan ember, köztük „külföldi zsoldos” van azok közül, akik az Azovsztalnál megadták magukat. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint 2439 ember, katonák és az Azov harcosai adták meg magát a mariupoli kohászati üzemnél.

Mindeközben az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint heves tüzérségi és rakétatámadások érték az orosz offenzíva jelenlegi legfőbb célpontjának számító Szeverodonyecket, amelyet azért akarnak elfoglalni az orosz erők, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonhassák Luhanszk megyét.

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű, washingtoni székhelyű agytröszt elemzése szerint az orosz erők valószínűleg képesek lesznek elfoglalni Szeverodonyecket a következő hetekben, ám csak annak árán, hogy a kis térségbe összpontosítják erőik nagy részét.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei állami közigazgatás vezetője az ukrán televíziónak nyilatkozva hazugságnak nevezte azokat az állításokat az orosz fél részéről, miszerint ellenőrzésük alatt tartják az egész várost. „A város nagy részét ellenőrzésük alatt tartják, de nem az egészet” – mondta.

Hajdaj Telegram-csatornáján beszámolt arról, hogy a szomszédos Liszicsanszkban lakóépületek és magánházak semmisültek meg, hangsúlyozva, hogy

„Emberek halnak meg az utcákon és óvóhelyeken”.

Az ukrán hadsereg beszámolója szerint az oroszok részsikert értek el a Szeverodonyecktől délkeletre található Metyolkinében. A TASZSZ az oroszpárti szakadárokkal együttműködő forrásra hivatkozva arról adott hírt, hogy számos ukrán katona adta meg magát a településen.

Vasárnap egy orosz rakétacsapás következtében felrobbant egy üzemanyagraktár a Dnyipropetrovszk megyei Novomoszkovszkban,

legalább két ember – köztük egy mentős – meghalt, 12 megsebesült

– derül ki Valentin Reznyicsenkónak, a megyei állami közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzéseiből.

Vadim Deniszenko ukrán belügyi tanácsadó eközben azt állította, hogy az orosz erők megpróbálják megközelíteni a Luhanszktól északnyugatra található Harkivot, amelyet szerinte „frontvárossá” akarnak alakítani. Az Ukrajna második legnagyobb városának számító Harkivot az oroszok intenzíven ágyúzták a háború első két hónapjában.

A brit védelmi minisztérium vasárnap közzétett hírszerzési jelentése szerint mindkét oldal hadseregénél valószínűleg hullámzik a morál. Az ukrán erőktől az elmúlt hetekben valószínűleg többen is dezertáltak, ám az orosz oldalon a morál nagy valószínűséggel továbbra is különösen problémás, olyan esetekről tudni, amikor egész orosz egységek tagadták meg a parancsot, sőt, esetenként

fegyveres összetűzések alakulnak ki tisztek és katonák között.

Az orosz hatóságoknak valószínűleg gondot okoz, hogy jogilag fellépjenek az engedetlen katonákkal szemben, tekintve, hogy a hivatalos orosz álláspont szerint az invázió „különleges katonai műveletnek, nem háborúnak minősül”. Az alacsony orosz morál „hatóereje”, hogy a katonák úgy érzékelik, a vezetőség gyenge, korlátozott a rotáció lehetősége az egységek között, az oroszok nagyon súlyos veszteségeket szenvednek el, harci stressztől szenvednek, az utánpótlás továbbra is gyenge, és problémák vannak kifizetésekkel is. Minden rendfokozatban akad számos olyan katona, aki továbbra sem tudja pontosan, hogy mi a háború célja.

Az oroszok és az ukránok is heves tüzérségi támadásokat folytattak Szeverodonyeck északi, keleti és déli környékén, a frontvonal azonban nem igazán mozdult el.

Jens Stoltenberg „kitartó támogatást” kért Ukrajna számára szövetségeseitől.