A konfliktus néha bizarr formákat öltött. A két ország kedden Kanadában írta alá a megállapodást, amelynek értelmében az 1,3 négyzetkilométeres sarkvidéki szigetet egy észak-déli irányú sziklahasadék mentén osztják fel. A dokumentumot még a két ország parlamentjének is szentesítenie kell, ez azonban formalitásnak ígérkezik.
Jeppe Kofod dán külügyminiszter megfogalmazása szerit a megállapodás „kristálytiszta jelzés” a világ számára, hogy a határvitákat a nemzetközi joggal összhangban, pragmatikus és békés módon is meg lehet oldani, méghozzá oly módon, hogy az mindenki számára előnyös legyen. Ez különösen fontos manapság, amikor túl sok a háború és a konfliktus a világban, jegyezte meg a koppenhágai diplomácia vezetője. A megállapodás aláírója Grönland is, amely Dánián belül kiterjedt autonómiával rendelkezik. Ha Grönland egy napon függetlennek nyilvánítja magát az anyaországtól, akkor a Hans-sziget Dániához tartozó része feletti ellenőrzést is átvenné. Az inuitok a szigetet Tartupaluknak nevezik, utalva a vese alakjára.
A lakatlan és növényzet nélküli, sziklás sziget körüli vita a hetvenes évek eleje óta zajlik. A terület a hajózási jogok és a tengerfenéken rejlő nyersanyagok miatt jelentős. Dánia és Kanada a 2000-es évek elején néha furcsa eszközökkel vívta az úgynevezett whiskyháborút. A két ország fegyveres erőinek tagjai és a turisták felváltva "foglalták el" a szigetet. A konfliktus „legdurvább” éve 1984 volt, amikor Kanada merész lépést tett a tulajdonjogért: csapatokat telepített a sziklára. Gyorsan kitűzték a juharleveles zászlót, és elástak egy üveg kanadai whiskyt, majd hazatértek. Dánia grönlandi ügyekért felelős minisztere nem hagyhatta annyiban ezt a provokációt. Hetekkel később elindult a Hans-szigetre, ahol a sértő kanadai jelképeket dán zászlóval és egy üveg koppenhágai finom pálinkával helyettesítette.
2018-ban egy háromoldalú munkacsoport végre megkezdte a tárgyalásokat a konfliktus megoldásáról. Tavaly novemberben az izlandi fővárosban, Reykjavíkban megállapodás született a sziget felosztásáról. Ez egyben meghatározza Kanada és Grönland közös tengeri határának korábban tisztázatlan 875 kilométeres szakaszát is a Barents-tengeren.
Mivel a határ egy természetes sziklaalakzatot követ, Dánia valamivel nagyobb darabot kap, mint Kanada. A kanadai Ellesmere-sziget és Grönland közötti Nares-szorosban található szigetet Charles Francis Hall amerikai sarkkutató fedezte fel 1871-ben. Dán nevét egy Hans Hendrik nevű grönlandi halász, fordító és sarkvidéki felfedező után kapta, aki több sarkvidéki expedícióban is részt vett, és emlékiratait is publikálta.
