Kivált pénteken, Szerbiában volt érzékelhető, hogy mintha süketek párbeszéde zajlana a német kancellár és a szerb elnök között. Az egyértelművé vált, hogy nem lesz ugyanolyan harmonikus a viszony Aleksandar Vucic és Scholz között, mint amilyen a szerb elnök és Angela Merkel között volt. Utóbbi például nem jelölte meg a szerb uniós csatlakozás feltételeként Koszovó Belgrád általi elismerését, míg a jelenlegi német szövetségi kormány feje erre konkrét utalást is tett.
A kancellár már körútjának első állomásán, a koszovói Pristinában kifejtette, nem tartja lehetségesnek, hogy olyan államok, amelyek nem ismerik el egymást, az Unió tagjai legyenek. Belgrádban azonban Vucic határozottan ellentmondott neki. Mint a szerb elnök fogalmazott, Szerbia nem enged a nyomásnak. És – tette hozzá – „soha nem hallottuk azt, hogy kölcsönös elismerést követelnének az EU-ban”. Scholz megjegyezte azt is, hogy Németország álláspontja, miszerint Koszovónak is az EU tagjává kell válnia, már régóta ismert.
Az Oroszország elleni szankciók kapcsán sem volt egyetértés, a német kancellár azt szeretné, hogy Szerbia legalább kezdjen el büntetőintézkedéseket foganatosítani Oroszország ellen, ha az EU tagjává kíván válni. Azt azonban nem várja el, hogy minden uniós szankciót magáévá tegyen. A szerb elnök egyelőre erre is nemet mondott. Vucic keze nagyon meg van kötve, hiszen Vlagyimir Putyin nemrégiben biztosította őt arról, Szerbia továbbra is olcsón kapja az orosz gázt, méghozzá három éven át, így a szerb elnök le van kötelezve orosz kollégájának. A belgrádi ellenzéki lap, a Danas ezzel szemben úgy látja, hogy ez az állapot, vagyis az, hogy Szerbia huzamosabb ideig elutasítsa a szankciókat, nem tartható fenn.
Kényes feladat várt Scholzra Szkopjéban, Észak-Macedónia fővárosában is. Az ország 17 éve próbál csatlakozni az EU-hoz, még a nevét is megváltoztatta 2018-ban, így teljesítve Görögország követelését. Most azonban Bulgária akadályozza az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését. Szófia többek között azt szeretné, ha Észak-Macedónia alkotmányában rögzítenék a bolgár kisebbség létét. Ez nyilvánvalóan azon a nézeten alapul, hogy Észak-Macedónia lakói nem alkotnak külön nemzetet. Szkopjéban a hosszú, eredménytelen várakozás oda vezetett, hogy a lakosság teljesen kiábrándult az EU-ból, és sokan már nem tartják reálisnak a korábban vágyott integrációt. Scholz azonban világossá tette, teljes mértékben támogatja a csatlakozási tárgyalások azonnali megkezdését Észak-Macedóniával. „Az EU különösen elkötelezett az ország iránt, amely teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges valamennyi feltételt” – mondta a kancellár a Dimitar Kovacsevski miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A két évvel ezelőtt határozottan megígért tárgyalásoknak most meg kell kezdődniük, de kérdés, hogyan sikerül megtörni Szófia vétóját.
